Március elsejétől hatályos az a jogszabály, amely kártérítést tesz lehetővé azok számára, akik akaratuk ellenére kerültek pszichiátriára, és kiderül, hogy ez jogtalan volt. Ilyen esetek eddig is rendszeresen történtek, ám míg korábban vállvonogatás, jobb esetben erkölcsi elégtétel járt a megaláztatásért, most a sértett joggal folyamodhat kárpótlásért.
A budapesti Zoltán rendőrökkel került vitába 2016 májusában, és a szóváltás odáig fajult, hogy a férfit a János Kórház pszichiátriájára szállították, ahol aztán elrendelték kötelező kezelését. A pszichiátriáról szabadulva a férfi jogsegély után kutatott – így találkozott az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvánnyal, akik kifejezetten pszichiátriai sérelmek esetére tartanak fenn jogsegélyszolgálatot. Zoltán, ha utólag is, a civilek segítségével megfellebbezte a kényszerkezelést elrendelő bírói határozatot, és a másodfokú bíróság igazat is adott neki – nem álltak fent ugyanis a pszichiátriai kényszerkezelés jogi feltételei.
A férfi ezután sérelemdíjért folyamodott a bírósághoz, ám a Kúriától azt a választ kapta: bár a sérelem jogos, az ügy nem elég kirívó ahhoz, hogy kártérítés járjon érte. Zoltán ezek után az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság az ügyet átvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy semmilyen szabályozás nem létezik az ilyen sérelmek kompenzálására, ezért 2023 végén határozatot hozott róla, hogy a Parlamentnek törvényt kell alkotnia arról, milyen kompenzáció jár azoknak, akik pórul jártak a pszichiátrián.
Az egészségügyi törvény erről szóló módosítása 2024. december 20-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hatályba pedig 2025. március 1-jén lép. Innentől kezdve tehát ha valakit kényszerrel vittek a pszichiátriára, és kiderül, hogy ez jogtalan volt, a sértett kártérítésért folyamodhat a bírósághoz. Ilyen soha nem létezett korábban a magyar jogrendszerben.
Maga a probléma gyakoribb, mint gondolnánk: az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány (CCHR) szerint a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon évente 10-15 ezer esetben történik kényszerbeszállítás pszichiátriára, ami nagyon magas szám – ez naponta 30-40 esetet jelent. Hogy ezek között rendszeresen fordulnak elő jogtalanságok, indokolatlan kényszerkezelések, arról tanúskodik az a több száz eset, akik az elmúlt években jogsegélyért fordultak az alapítványhoz. Bár közülük számos esetben sikerült bebizonyítani, hogy a pszichiátriai kényszerkezelés jogtalan volt, ezért eddig semmilyen kompenzáció nem járt, és csak kivételes esetekben, az alapítvány segítségével sikerült kártérítést kiharcolni a sértettnek.
