A szorongáscsökkentőként és altatóként évtizedek óta használt gyógyszerek sokáig a modern orvostudomány csodaszereinek tűntek – Magyarországon most is több mint kétszázezren szedik őket a NEAK adatai szerint. Egy friss finn kutatás és a páciensek megrázó tapasztalatai azonban világossá teszik: a rendszeres „benzo"-használatért elképesztően magas árat fizethetünk – akár az életünket is.
„Ha a legrosszabb dolgot kellene elképzelnem, amit egy emberrel tenni lehet, az a benzodiazepin-megvonás lenne. Rosszabb, mint a rák és az Alzheimer-kór együttvéve. Ha azzal megszüntethetném, hogy levágom a karjaimat és a lábaimat, megtenném!" – fogalmazott egy korábbi használó. A megrázó vallomás nem egyedi: számtalan beteg számol be arról, hogy a szorongásra vagy alvászavarra felírt tabletták elhagyása pokoli fizikai és mentális leépüléshez vezetett.
A benzodiazepinek mint a Xanax, Frontin, Rivotril vagy Valium (Magyarországon Seduxen) néven ismert hatóanyagok rendkívül gyorsan rászokást okoznak. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) figyelmeztetése szerint a fizikai függőség akár néhány hetes, az orvos utasításai szerint történő szedés után is kialakulhat. A legnagyobb tragédia mégis a tájékoztatás hiánya: a betegek többsége úgy válik a gyógyszerek rabjává, hogy soha senki nem figyelmeztette őket a valódi kockázatokra. A pszichiátriában a szorongásoldó szereket nagyon gyakran társítják más tudatmódosító szerek mellé is.
Hátborzongató számok: A finn kutatás
Egy az Acta Psychiatrica Scandinavica szakfolyóiratban idén júniusban megjelent átfogó kutatásban 48 124 finn állampolgár (18 és 65 év közöttiek) adatait követték nyomon öt éven keresztül. A vizsgálatba azokat vették be, akik 2006-ban kezdtek szedni ilyen szert, és akik közül kizárták azokat, akik csak egyetlen dobozzal váltottak ki – így csak a tényleges gyógyszerszedési mintázatokat elemezték.
A követési időszak alatt 2294 ember halt meg (a résztvevők 4,9%-a). A kutatók minden egyes személy esetében a gyógyszerszedési időszakokat hasonlították össze a gyógyszermentes periódusokkal – tehát önmagukhoz mérték a hatást, nem más emberekhez.
Az eredmények alapján a gyógyszerszedés idején a halálozási kockázat 28%-kal volt magasabb, mint a gyógyszermentes időszakokban. A mérleg nyoma a szerek számától és a dózistól függött:
- Egyetlen szer szedése 13%-os kockázatnövekedéssel járt.
- Két gyógyszer párhuzamos használata már 81%-kal növelte a halálozás esélyét.
- Három vagy több szorongásoldó kombinálása esetén a halálozási kockázat több mint a triplájára (+212%) ugrott!
- A benzodiazepinek és a népszerű altatók (úgynevezett Z-gyógyszerek, például a zopiclon) együttes szedése 86%-os kockázatnövekedést eredményezett.
Nagy adagban elszabadul a pokol
A tanulmány rámutatott, hogy a veszély mértéke egyenesen arányos a dózissal:
Közepes és magas adagnál (napi 10–30 mg Valium-egyenérték alatt, ami nagyjából napi 0,5–1,5 mg Xanaxnak felel meg): A résztvevők több mint fele (50,8%-a) ebbe a kategóriába esett. Náluk az összhalálozási kockázat 58%-kal, a szándékos öngyilkosság esélye 2,43-szorosára, a baleseti halál 2,24-szeresére, míg a túladagolásos halálozás több mint háromszorosára (3,34-szeresére) nőtt a gyógyszermentes időszakokhoz képest.
Igen magas adagnál (napi 30 mg Valium-egyenérték felett): A résztvevők 9,1%-át érintő tartományban az összhalandóság 2,68-szorosára ugrott. A külső okok miatti halálozás a négyszeresére (4,04-szeresére), az öngyilkosság 4,46-szorosára, a túladagolásos elhalálozás pedig döbbenetes módon több mint hatszorosára (6,18-szeresére) emelkedett a gyógyszermentes időszakokhoz képest!
A kutatás külön kiemelte, hogy a legmagasabb, extrém kockázatú dóziskategóriába való eljutásért leggyakrabban két hatóanyag tehető felelőssé: az alprazolam (Xanax/Frontin) és a clonazepam (Rivotril). Az alprazolam hatóanyagú készítményeket ráadásul nemcsak pszichiáterek írják fel: háziorvosok kezei közül is kerülnek ki receptek
Mit jelent ez mindez?
A finn tanulmány – jóllehet hivatalos gyógyszerkiadási nyilvántartásokból dolgozott, így az illegális piacon beszerezhető szerekre nem terjedt ki – egyértelmű figyelmeztetés. A szorongásoldók nem ártalmatlan csodaszerek: a felelőtlen felírás és a hosszú távú, nagy dózisú használat egyértelműen együtt jár a halálozási kockázat megnövekedésével.
A pszichiátria mégis rutinszerűen alkalmazza azokat jelenleg is a legkülönfélébb életbeli szituációkra, gyakran sokkal súlyosabb problémát előidézve ezzel, mint amivel a páciens eredetileg orvoshoz fordult.
