Az 1800-as évek végén próbálták meg először a pszichiáterek a vallást az ő „lélektelen tudományukkal” helyettesíteni.
1940-ben a pszichiátria nyíltan kihirdette terveit, amikor a brit pszichiáter, John Rawling Rees, a Mentális Egészségügyi Világszövetség (WFMH) társalapítója ezeket a sorokat intézte az Országos Mentálhigiéniés Tanácshoz: „…az előző világháború óta sok mindent elértünk abban, hogy beszivárogjunk az egész országban a különböző szociális szervezetekbe… hasznos támadást hajtottunk végre egy sor hivatás ellen. Természetesen a két legkönnyebb ezek közül az oktatás és az egyház…”
Egy másik pszichiáter, a társalapító G. Brock Chisholm 1945-ben megerősítette ezt azzal, hogy a vallásos értékeket állította célpontba, és felszólította a pszichiátereket, hogy szabadítsák meg „a fajt… a jó és a gonosz bénító terhétől”. Gonoszul elbitorolva évszázados vallási alapelveket, a pszichiáterek tisztára mosták a bűnöző viselkedésmódot és „mentális zavarként” határozták meg a bűnt és a gonoszt.
Szentségtelen támadás
Legutóbbi híreink