Megdöbbentő hírek a pszichiátria területéről

Újabb emberi szokásokat nyilvánítanak "mentális betegséggé"

• Nyomtatás
• E-mail

Részletek

Készült: 2019. június 11. kedd, 13:43

Az elmúlt hetekben a legújabban kitalált "mentális betegségektől" volt hangos az internetes média: hivatalosan is bejegyzett betegség lesz a játékfüggőség, vagyis a gaming zavar, a nemi identitászavarról pedig úgy „döntöttek”, kitörlik a betegségek közül.

Sokan talán ezeket a híreket megmosolyogtató érdekességként könyvelik el, és nem gondolkodnak el rajta, vajon hogyan válhatnak egyes emberi szokások vagy érzések egyik napról a másikra "mentális betegséggé", vagy milyen hatással lesz ez hosszú távon az életünkre.

Viszonylag ritkán hallani arról, hogy ténylegesen kimutatható, valódi testi betegségek be- vagy kikerülnének a betegségek osztályozási rendszeréből. Ez nem meglepő, hiszen a valódi orvosi állapotok objektív eszközökkel kimutathatóak. Más a helyzet azonban a „mentális betegségekkel”, amelyekről – mivel ezeket nem lehet vizsgálatokkal, műszerekkel kimutatni – a terület szakértőinek véleménye alapján döntenek. Ezek a „szakértők” pedig kétségkívül pszichiáterek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott Betegségek Nemzetközi Osztályozása (ICD) elérkezett a tizenegyedik kiadásához, amely a játékfüggőség mellett olyan állapotokat is "mentális betegségnek" bélyegez és egyéni azonosító kóddal lát el, mint az elhúzódó gyász vagy a kényszeres szexuális viselkedés. Vagyis ezentúl írásba lesz foglalva, hogy egy ember mennyi időt tölthet el gyásszal, vagy mennyire lehet aktív szexuálisan ahhoz, hogy még ne számítson pszichiátriai betegnek. És persze ha már betegségről van szó, akkor velük egy időben a hozzájuk tartozó indikációk (kezelési ajánlások) is megszületnek, így a jelenleg alkalmazott pszichiátriai szereket ezentúl még szélesebb körben felírhatják a pszichiáterek - olyan tudatmódosító szereket, amelyek a kőkemény függőség kialakítása mellett elborzasztó mellékhatások egész sorát okozhatják. A tendenciának köszönhetően még kiterjedtebb lesz a „kezelések” palettája, melyek elszámolhatóak az egészségpénztár felé.

Ez az aggasztó folyamat sajnos jó ideje tart már. A "pszichiátriai rendellenességek" első, 1952-es listája még csupán 112 "zavart" tartalmazott. Ez a szám 1994-re 374-re növekedett, és azóta is emelkedik. Talán könnyű azt gondolni, hogy a "mentális betegségek" számának növekedése a tudomány fejlődésének velejárója – de ez sajnos nincs így. Ezeket a rendellenességeket ugyanis többségi szavazással hívják életre, és semmilyen tudományos vizsgálati eredmény nem támasztja alá őket – nem véletlen, hogy a diagnózisuk sem orvosi vizsgálatokkal, csupán tünetlisták alapján történik.

És hogy mindez hosszú távon hova vezethet, azt talán csak a "szép új világ" rémképét vizionáló sci-fi-írók láthatják előre...

Fotó: Designed by Freepik

Végre pszichiáterek is elismerték az antidepresszánsok súlyos elvonási tüneteit

• Nyomtatás
• E-mail

Részletek

Készült: 2019. június 03. hétfő, 14:11

Történelmi pillanatnak tekinthető, hogy az Egyesült Királyságban a napokban hivatalossá tették: nagyon is gyakoriak a súlyos, hosszan tartó antidepresszáns elvonási tünetek. Amióta az első antidepresszánst szabadalmaztatták az 50-es években, az a hivatalos álláspont volt az elfogadott, hogy ezekről a szerekről nem nehéz „leszokni”, hiszen legfeljebb enyhe elvonási tünetekkel járnak, melyek egy-két héten belül megszűnnek. Azon ritka eseteket, amikor súlyosabb tüneteket okozott a szer abbahagyása, „elvonási szindrómának” nevezték. Évtizedeken át számtalanszor bebizonyosodott – mivel a betegek rémálomba illő és hónapokig tartó tünetekről számoltak be –, hogy ez az álláspont legjobb esetben is csak egy eufemizmus (szépítő kifejezés) lehet arra, ami valójában történik a szerek abbahagyásakor.

Az angliai Royal College of Psychiatrists (Pszichiáterek Királyi Testülete) most először ismerte el, hogy az antidepresszánsok hónapokig tartó mellékhatásokat képesek okozni, és az elvonási tünetek által okozott lehetséges károk miatt minden beteget figyelmeztetni kell a kockázatokról, a szerek első felírásának alkalmával. Az egészségügyi hatóságok éveken keresztül alábecsülték az antidepresszánsokról való leszokással járó nehézségeket, kitartva amellett, hogy a tünetek enyhék, és egy-két hét alatt elmúlnak. Ám a napokban közzétett „állásfoglalásban” a Királyi Testület elismerte, hogy vannak betegek, akik „súlyos” elvonási tüneteket élnek át, melyek hetekig, hónapokig eltartanak.

A Királyi Testület által kiadott állásfoglalásban az áll, hogy ha a betegek el akarják hagyni a a tablettákat, fokozatosan kell csökkenteniük az adagokat heteken vagy akár hónapokon keresztül, hogy minimalizálják a mellékhatásokat. A kiadványban egy októberben publikált tanulmányt idéznek, mely szerint az emberek 56%-a tapasztal elvonási tüneteket, amikor abbahagyják az antidepresszánsok szedését. Szintén hozzátették: „A jelenlegi bizonyítékokat is számba kell vennie a gyógyszereket felíró orvosoknak, egyeztetve a betegekkel, mielőtt antidepresszáns kezelésbe kezdenének.” „Az antidepresszánsok abbahagyása az adagok lassú, fokozatos csökkentésével kell, hogy történjen a kínokat okozó tünetek elkerülése érdekében, akár több hónapon keresztül, a beteg számára elviselhető arányban csökkentve a dózisokat.”

Dr. Joanna Moncrieff, a Londoni Egyetem pszichiátere hozzátette: "Nagyon örülök ennek a változásnak – nagyon fontos, hogy az orvosok komolyan vegyék azon betegek problémáit, akiknek nehézséget okozott a szerek elhagyása. Remélhetőleg ezentúl eleve óvatosabban fogják felírni őket.”

Két hétig tartó antidepresszáns szedés után egy angol kétgyermekes anyuka, Simone Cohn, lehengerlő szorongást érzett, szájszárazság és hányinger alakult ki nála. A tüneteket második gyermeke születése utáni depressziójának rosszabbodására fogta. „Ma már rájöttem, hogy ezek a tabletták mellékhatásai voltak, amiket szedtem. Eleve nem voltam elragadtatva attól, hogy antidepresszánsokat szedjek. Tanácsot szerettem volna kérni a háziorvosomtól, de ő felírta nekem a citalopramot.” Amellett, hogy szorongása csak fokozódott, családjától is egyre inkább elkülönülve érezte magát.

Tünetei közel sem múltak el gyorsan, ezek a mellékhatások hónapokig jelen voltak. „Mondtam a háziorvosnak, hogy abba akarom hagyni az antidepresszánsokat. Ő erre azt mondta, ezek nem okoznak függőséget, csak felezzem le az adagokat egy hétre, és aztán ne szedjem tovább.” Ez nem egészen így történt. „Hónapokig éreztem még szédüléseket, még erősebb szorongást, agyi áramütésszerű érzéseket naponta többször is.” Ugyanezeken a megpróbáltatásokon ment keresztül, amikor meggyőzték őt, hogy próbáljon ki két másik antidepresszánst is. Mára már jobban van, és a hangulata stabil. „Sosem szedek többé antidepresszánsokat” – mondta.

A közel 25 éve működő jogvédő szervezet, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért tapasztalata, hogy Magyarországon is rengeteg esetben okoznak az antidepresszáns szerek életre szóló függőséget, mivel ténylegesen segítő szándékú orvosi tanácsadás hiányában az emberek képtelenek megbirkózni a hónapokig elhúzódó elvonási tünetekkel, és inkább elviselik az életüket megkeserítő krónikus mellékhatásokat. Sok példa bizonyítja ugyanakkor, hogy nem lehetetlen leszokni róluk folyamatos orvosi – lehetőleg nem pszichiáter – segítséggel, testmozgással, vitaminokkal és megfelelő táplálkozással.


Forrás: https://www.dailymail.co.uk/news/article-7084025/Royal-College-Pyschiatrists-warn-doctors-anti-depressants-dangerous-effects.html

Kép: Designed by Freepik

93 éves lenne Marilyn Monroe

• Nyomtatás
• E-mail

Részletek

Készült: 2019. május 31. péntek, 10:26

Június 1-jén ünnepelné születésnapját a valamikori szexszimbólum, akinek Hollywood a lábai előtt hevert. Elismerték komoly alakításaiért csakúgy, mint világhírű szőke bombanőt. Közel 30 filmet forgatott, köztük az olyan sikereket, mint A szőkék előnyben, a Hét év vágyódás és a Van, aki forrón szereti.

Hosszú távon sem éri meg, ha gyógyszerezzük a gyerekeket

• Nyomtatás
• E-mail

Részletek

Készült: 2019. május 28. kedd, 17:16

Képzeljünk el egy osztálytermet, tele életvidám, átlagos képességű tanulókkal. Az órákon hellyel-közzel odafigyelnek, olykor jelentkeznek, aktívan részt vesznek. Van azonban egy fiú, nevezzük Péternek, akinek nagyon nehezére esik végigülni az órákat. Gyakran fészkelődik, rajzolgat, álmodozik, s mikor a tanárnő felszólítja, hogy válaszolja meg a legutóbb elhangzott kérdést, halvány fogalma sincs, mi volt a kérdés. Péter, bár ez az órákon nem mutatkozik meg, jóval intelligensebb az átlagnál, így nehezen jön ki az osztálytársaival, hiszen egész más dolgok iránt érdeklődik, így gyakran kerül konfliktusba velük. 

Az antidepresszánsok a problémát jelentik, nem a megoldást

• Nyomtatás
• E-mail

Részletek

Készült: 2019. május 27. hétfő, 16:05

Az antidepresszáns szerek magyarországi forgalma a NEAK jelentései szerint havonta közel 700 millió forintra tehető, ami már önmagában több mint aggasztó. Ha egyszer komolyan ránéznénk, hogyan is „segítenek” ezek a szerek az embereknek, az alighanem tovább fokozná aggodalmunkat.

A jelenség pedig nem arra utal, hogy ijesztő nagyságrendekben terjed a „depresszió”, mint az agy működési rendellenessége, hanem sokkal inkább arra, hogy szó szerint bárkinek hajlandóak felírni ezeket a szereket, aki panasszal fordul egy pszichiáterhez.

A közelmúltban két egymástól függetlenül publikált tanulmány arról közölt adatokat, hogy az antidepresszánsok jelentősen meghosszabbítják a gyógyulási folyamatokat, és a terhesség alatt drámaian megnövelik a születendő gyermekeknél kialakuló autizmus kockázatát.

→A Zürich-i Alkalmazott Tudományok Egyetemének egyik vezető kutatója (és kutatócsoportja) mostanában publikált egy cikket, melyben az antidepresszánsok használata és a kórházi ápolásba való visszavétel közötti kapcsolatot vizsgálta.

A szerzők úgy találták, hogy azok, akik antidepresszánst használnak, nagyobb arányban szorultak újra kórházi kezelésre, mint a hasonló páciensek, akik nem szedték a szereket, és hosszabb ideig tartózkodtak a kórházban.

Az antidepresszánsok – írja a tanulmány – negatívan befolyásolhatják a felépülést, az egyre inkább elhúzódó pszichiátriai beutalások miatt.

„Az adataink arra engednek következtetni, hogy az akut kórházi kezelések során alkalmazott antidepresszánsok emelhetik a későbbi pszichiátriai beutalások kockázatát és időtartamát a következő 10 hónap során, az affektív (hangulatzavarok, mint a depresszió) és a nem affektív zavarok esetében is.”

„Tehát amiket találtunk, megkérdőjelezik az antidepresszánsok úgynevezett hosszú távú előnyeit, és növelik annak valószínűségét, hogy az antidepresszánsok hosszú távon többet ártanak mint használnak.”

Az eredmények sokkolóak voltak: a kutatók azt találták, hogy a az antidepresszánsok használata az akut fekvőbeteg kezelések alatt 350%-kal emelik a későbbi újra beutalás kockázatát, és 250%-kal emelik a kezeléssel töltött napok számát.

„Az eredményeink még azt is valószínűbbé teszik, hogy az antidepresszáns kezelések elnyújtják a gyógyulási időt és hosszú távon rontják a felépülés esélyét.”

→Kutatók egy csoportja, akik a Toxicology Research nevű tudományos folyóiratban [Toxikológiai Kutatás, az Egyesült Királyságbeli Királyi Kémiai Társaság folyóirata] publikálnak, átnézték a bizonyítékokat, melyek szerint ha a magzat az anyaméhben ki van téve antidepresszánsoknak, annak köze lehet az autisztikus spektrum zavar kialakulásához az embereknél.

A kutatók azt írják: „Sok antidepresszáns szer keresztüljut a méhlepényen és kiválasztódik az anyatejjel, ezért aggodalomra ad okot, hogy a magzat is ki van téve a szer hatásainak.”

„Magzat korban az antidepresszánsok jelentősen hozzájárulnak az autisztikus spektrum zavar kialakulási valószínűségének drámai emelkedéséhez.”

A kutatók többféle módját is azonosították annak, ahogyan az antidepresszáns szerek jelenléte összezavarja a szerotonin rendszert, amely hatással van a felnőttek agyára és a magzat agyának fejlődésére.

Gyakorlati tapasztalataink az elmúlt közel 25 évre visszamenőleg azt mutatják, hogy aki elkezd antidepresszánsokat szedni akár járó- akár fekvőbetegként, egyrészt közel sem éli meg az ígért javulást – ellenben életminőség romlást okozó mellékhatásokat nagyon is átél –, másrészt olyan szintű függőséget alakít ki, hogy az elvonással járó rémálomba illő tünetek helyett inkább belenyugszik az életen át tartó szedésébe.

Források:

https://www.madinamerica.com/2019/05/exposure-antidepressants-womb-linked-autism/
https://pubs.rsc.org/en/content/articlelanding/2018/tx/c8tx00102b#!divAbstract

https://www.madinamerica.com/2019/04/antidepressant-use-linked-longer-frequent-psychiatric-rehospitalization/
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2019.00079/full