Megdöbbentő hírek a pszichiátria területéről

Maradandó károsodást szenvedett a megmérgezett férfi

man 2734073 1920Feszültség és alvászavar miatt keresett segítséget a pszichiátrián a bajai férfi. A beállított pszichiátriai szer évekig tartó szedése után furcsa tünetek jelentkeztek: a férfin időbeli orientáltság zavara és a gondolkodási képesség jelentős csökkenése lett úrrá. Kiderült: a pszichiátriai szer szintjét a vérben nem ellenőrizték elég gyakran, így az mérgező szintet ért el. Bár egyes panaszai javultak, a férfi beszédkárosodása, úgy tűnik, maradandóvá vált.

A bajai kórház pszichiátriáján 2013-ban felírt szer lítiumot tartalmaz, egy olyan fémet, amely felhalmozódás esetén mérgezést vált ki. A férfi évekig szedte a szert úgy, hogy annak szintjét nem ellenőrizték megfelelő időközönként; bár a hivatalos előirat szerint egy hónapig hetente, három hónapig havonta, majd háromhavonta kell ellenőrizni, volt olyan időszak, amikor 14 hónapig nem nézték meg, milyen magas a vér lítium-szintje.

Egy idő után a felesége hívta fel a kezelőorvos figyelmét: férjénél időbeli orientáltság zavara lépett fel és a globális gondolkodás képességének elvesztése következett be. Férje rendszeresen járt külföldre vásárolni, és a kezelés alatt teljesen megváltozott: például vezetés közben nem figyelte a közlekedési táblákat, fogalma sem volt, induláskor mennyi üzemanyag van az autóban, vagy hogy mennyi pénz van nála.

2016 júniusában már olyan rossz állapotban volt, hogy ismét pszichiáterhez került, aki újabb két pszichiátriai szert írt fel neki. Miután ezeket szedni kezdte, rémálmok, alvajárás, térbeli és időbeli dezorientáció jelentek meg viselkedésében. Így aztán újra befektették a pszichiátriára, ahol visszaállították a lítium-terápiát.

A 2016 őszén elvégzett méréskor a férfi vérében a lítium szintje a maximálisan megengedett érték közel kétszerese volt. Ennek ellenére a pszichiáter a „terápiát” nem állította le. A férfi állapota rohamosan romlott: éjjel már nem tudott aludni, szaladgált, dobálta magát az ágyon, izomrángásai és remegése egyre erősebbé váltak. A felesége szállíttatta a kórházba, ahol a vérvételt követően kiderült: a férfi lítiumszintje már meghaladta a megengedett érték háromszorosát. Csupán ezután kezdték meg a lítiummérgezés kezelését. A férfinak ekkor már nyelési nehézségei voltak, a feleségének nem tudott válaszolni; a kórházban öntudatlanul, bepelenkázva és kikötözve feküdt.

A pszichiátriáról az intenzívre került, ahol gerinccsapolást végeztek rajta. Egyéb kiegészítő terápiáknak köszönhetően állapota lassacskán javulni kezdett. Miután állapota stabilizálódott, rehabilitációs kezelésekben vett részt, hogy ellensúlyozni próbálják a pszichiátriai szer okozta mérgezés káros hatásait. Gyógytornász segítségével lassan ismét lábra tudott állni és a négy végtagra kiterjedő bizonytalan mozgása és egyensúlyzavara fokozatosan javult, de teljesen nem múlt el. Viszont súlyos beszédkárosodása, összefolyó, érthetetlen beszéde maradandóvá vált. 2017-ben a Bács-Kiskun Megyei kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala 70%-os össz-szervezeti egészségkárosodást állapított meg.

A férfi a pszichiátrián vele történtek miatt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének gyanújával feljelentést tett, a nyomozás jelenleg folyamatban van.

Egy rövid videóbejátszás a férfiról:

https://youtu.be/z82S0eZlh0k

Jövőnk a tét - A gyermekek jogainak világnapjára

affection 1866868 640Minden év november 20-án azoknak a jogaiért emelünk szót, akik társadalmunk egyik legkiszolgáltatottabb rétegét alkotják, egyszersmind annak jövőjét jelentik: a gyermekek. Jogaikat még manapság is számos veszély fenyegeti, amelyek közül talán az egyik legrejtettebb az a tudattompító gyógyszerezés, amelyet a segítség köntösébe burkolva végeznek.

Az ENSZ 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, amelyet Magyarország is aláírt 1990-ben. Így november 20-án a gyermekek jogainak világnapját ünnepeljük. Bár az egyezmény 24. cikke kijelenti: „Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát”, ezen a napon még tragikusabbá válik az a máskor sem szívderítő kép, hogy a világon mintegy 20 millió, és Magyarországon is sok ezer gyermeket „kezelnek” tudatbefolyásoló pszichiátriai szerekkel, valójában nem létező betegségekre hivatkozva.

Ezekről a magatartási és viselkedési problémákról soha nem igazolták, hogy orvosi értelemben betegségek lennének – így a gyógyszerezésnek sincs semmilyen orvosi alapja. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a gyermekeknek adott kábítószer-jellegű anyagok milyen komoly és milyen sokféle mellékhatást okozhatnak a fejlődésben lévő szervezetben, akkor nem csodálkozhatunk, hogy egyre több szakember és jogvédő hívja fel a figyelmet e jelenség veszélyeire. Az egyik ilyen pszichiátriai szer, amelyet hiperaktivitásra vagy figyelemzavarra írnak fel gyermekeknek széles körben szerte a világon, olyan amfetamin-jellegű vegyület, amely a súlyos függőséget okozó anyagok kategóriájába esik, olyan utcai kábítószerekkel együtt, mint kokain és a speed.

A jelenség alól Magyarország sem kivétel. Egy iskolás fiú évekig szedte iskolai nehézségeire a fent említett pszichiátriai szert, majd teste szinte egyik napról a másikra félig lebénult, szellemi képességei pedig drámai módon visszaestek. Az orvosi vizsgálat úgy találta, hogy a fiú károsodása valószínűleg az évekig adagolt pszichiátriai szer mellékhatása volt.

Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a gyermekek, akik igazi család nélkül, állami gondozásban nőnek fel, így nem áll rendelkezésükre az a családi és szülői oltalom, ami megvédhetné őket attól, ha magatartási problémáik miatt tudatmódosító szereket írnak fel nekik.


Egy felmérés szerint, amelyet az állami gondozott gyermekeket ellátó intézmények körében végeztek, a gyógyszerezett gyermekek 37%-a magatartási problémák miatt kap tudatmódosító szereket, és a megkérdezett intézetek 65%-a nyilatkozott úgy, hogy tapasztalnak mellékhatásokat a gyermekeken.

A pedagógusoknak érthetően nincs mindig könnyű dolguk ezekkel a gyermekekkel, ám még közülük is sokan tisztában vannak vele, hogy a pszichiátriai gyógyszerezés nem oldja meg a gyermekek problémáját. „A gyógyszer eleinte 'lenyomja' a gyereket, és rövid időn belül a probléma visszaáll a gyógyszerszedést megelőző szintre” – írta az egyik pedagógus. „A mellékhatások miatt nem biztos, hogy a fejlődésben lévő szervezeteknek ez a gyógyszeres kezelés megfelelő” – írta egy másikuk.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nemzetközi központja néhány éve dokumentumfilmet készített a pszichiátria területén történő emberjogi visszaélésekről, amelynek részeként a gyermekek pszichiátriai gyógyszerezésének problémáját is vizsgálták. Ez a filmrészlet itt tekinthető meg:

http://hu.cchr.org/videos/psychiatry-an-industry-of-death/kids-in-psychiatrys-cross-hairs.html

November 20-a azok jogainak világnapja, akik a jövőt jelentik társadalmunk számára. Ezért az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány ezen a napon felhívja a nyilvánosság figyelmét a gyerekek pszichiátriai gyógyszerezésének veszélyeire, abban a reményben, hogy ennek helyét minél hamarabb ésszerű, a gyerekeknek valóban segítséget nyújtó megoldások veszik át.

Egyszer mérgez, másszor gyógyít...?

drugs 1728381 1920Furcsa história kapott széles nyilvánosságot a napokban: egy pécsi ápolónő titokban pszichiátriai szereket adagolt kollégáinak. Az ügyészség egészségsértés miatt most vádat emelt ellene. De ugyanezeket a szereket még nagyobb dózisokban adagolják a pácienseknek. Az miért nem mérgezés?

A hírek szerint a pécsi idegsebészeti klinikán dolgozó ápolónő közel egy évig, heti rendszerességgel adagolt titokban kollégái italába pszichiátriai szereket, hogy megtudja, milyen hatásuk lesz. Az eredmény: feszültség, fáradékonyság, álmosság, izomgörcsök, illetve pánikszerű rosszullétek a kollégáknál. Nem is csoda, hogy az ügyészség vádat emelt: könnyű testi sértésért akár két évet is kaphat.

De várjunk csak: ugyanezeket a tudatmódosító szereket a pszichiátriákon is masszívan adagolják a kezelteknek. Nem heti alapon: naponta többször. Őket vajon nem mérgezik ezek a szerek?

Dehogynem. Bár egy pszichiáter alighanem itt azt mondaná: a szerek csak akkor fejtenek ki jótékony hatást, ha a páciens pszichiátriai rendellenességben szenved. Az a baj, hogy a hivatalos szakmai reklámszövegtől eltekintve ezek a szerek a páciensek körében is komoly gondokat okoznak.

Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a szerek csupán arra alkalmasak, hogy a kellemetlen mentális tüneteket kémiailag elnyomják, de valójában nem gyógyítanak meg semmit. Ráadásul pszichiátriai körökben is elismerik: csupán elméleteik vannak arra vonatkozóan, hogy ezek a szerek hogyan fejtik ki hatásukat. Mellékhatásaik listája viszont roppant hosszú: az ápolónő kollégái által tapasztalt álmosság, izomgörcsök, rosszullétek mellett a pszichiátriai szerek okozhatnak – számos egyéb mellékhatáson túl – akaratlan mozgást, összefolyó beszédet, tájékozódási zavart, sőt, bizonyos szercsoportok a vizsgálatok szerint okozói lehetnek akár erőszakos magatartásnak vagy öngyilkossági késztetéseknek is.

Mérgezés a javából. A szedálástól kábult, mellékhatásokkal küzdő páciensek szenvedéseiért mégsem vonnak felelősségre senkit. És ha egy-egy károsult mégis felemeli a hangját, az ügy rendszerint könnyen kimagyarázható „szakmai” érvekkel.

Az ápolónő és „kísérlete” jó figyelemfelhívás lehet a pszichiáterek számára: változtatni kellene, hogy a hivatalos mentális egészségügy ne mérgező tudatmódosító szerek adagolásából álljon.

Bemutatott a rendőröknek, a pszichiátriára zárták

Nem szép dolog középső ujjat mutatni a rendőröknek, de ez nem ok arra, hogy a pszichiáterek két és fél hétig kényszerkezeljék az illetőt. Utóbb a bíróság úgy döntött: jogtalanul fosztották meg a személyi szabadságától.

A budapesti fiatalember az utcán került összetűzésbe a rendőrökkel, és bár a reakciója valóban nem volt épp udvarias, a pszichiátriára szállították – annak ellenére, hogy ilyen kényszerbeszállításra a törvény szerint csak akkor kerülhet sor, ha az illető közvetlenül és súlyosan ön- vagy közveszélyes. A pszichiátrián kapásból pszichózissal diagnosztizálták, az osztályvezető – aki nem is volt jelen a vizsgálatkor – megállapította: a kezelés indokolt. A pszichiáter ítéletét az úgynevezett bírói szemle is helybenhagyta.

A férfi megfellebbezte a bíróság döntését. A másodfokú bíróság ítéletében így írt: „a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelése a polgári ügyekben eljáró bíróság által alkalmazott legsúlyosabb kényszerintézkedés, mely korlátozza a személyi szabadság és önrendelkezés Alaptörvényben és nemzetközi egyezményekben védett alapjogát. … Jelen esetben a kérelmezett intézetbe történt felvételét megalapozó dokumentált tényekből okszerűen és közvetlenül nem állapítható meg, hogy a törvényben előírt, életet, testi épséget közvetlenül fenyegető, akut és súlyos veszélyhelyzet fennállt volna. … A szakértő véleménye nem fejti ki, hogy a kérelmezett magatartásában miben nyilvánul meg az életet és testi épséget közvetlenül és súlyosan fenyegető vészhelyzet, illetve veszélyeztetés.”

Bár a pszichiátriai kényszerkezelés jogtalan volt, a férfi tizenhét napot volt kénytelen a pszichiátrián tölteni, mielőtt kiengedték. Jelenleg jogi lépéseket kezdeményez az intézettel szemben személyi szabadságának önkényes korlátozása miatt.

A figyelem ára

006smallmathsA figyelemzavar az ADHD egyik alcsoportjaként számontartott rendellenesség, így a gyermek, akit egy pszichiáter ezzel diagnosztizál, jó eséllyel egy erős pszichiátriai szert kap kezelésképpen. Ez a szer hatásmechanizmusát tekintve nagyon közel áll a kokainhoz, ezt több tanulmány is alátámasztotta. Jelentős különbség a kettő között, hogy a tabletta hatóanyaga elnyújtott felszívódású, ellenben a kokain (mivel nem tabletta formájában kerül a szervezetbe, hanem por alakban szippantják fel) másodperceken belül eléri a hatását. Abban az esetben viszont, ha a  is összetörik és por alakban szippantják fel, közel olyan erős eufóriát okoz, mint a kokain.

Nem mellesleg, az e-sport bajnokságokon részt vevő fiatalok is előszeretettel alkalmazzák a szóban forgó szert teljesítményfokozóként.

Egy ADHD-val foglalkozó weboldal így ír a figyelemzavarról:

  •  Nehézséget okoz a figyelmet megtartani, különösen, ha az illető számára nem érdekes az adott foglalatosság (pl. adminisztrációs feladatok, lecke írása)
  •  A figyelem könnyen terelődik külső stimulusok [ingerek] hatására, nehezen tudja kiszűrni, figyelmen kívül hagyni a zavaró külső tényezőket (pl. ha mások beszélgetnek a háttérben, utcai zaj beszűrődése)
  •  Sokszor követ el figyelmetlenségből eredő hibákat feladatok elvégzésénél, mivel hajlamos összecsapni a mentálisan megterhelő, tartós figyelmet igénylő feladatokat
  •  Társalgás közben úgy tűnik, mint aki egyáltalán nem figyel, gondolatai elkalandoznak, felszólításra gyakran nem reagál. Gyakran kerüli, halogatja azon feladatokat, amelyek mentális kitartást igényelnek

A kérdés nem egyszerűen az, hogy ilyen tünetek alapján ténylegesen „betegnek” tekinthető-e egy gyermek – mivel a pszichiátria alaptézise szerint mindezt az agy hibás működése okozza. A komoly dilemmát inkább az jelentheti, hogy lehetnek-e ezek a tünetek valaha is elég zavaróak ahhoz, hogy egy, a súlyos függőséget okozó kábítószerekkel (speed, kokain) egy kategóriába sorolt pszichiátriai szert válasszunk a kezelésére, vállalva a kockázatát annak, hogy a gyermek hosszú távon komoly testi és idegrendszeri károsodásokat szenvedhet. Hogyan lehetne valaha is észszerű döntés egy hamis diagnózisra alapozva kockára tenni gyermekeink egészségét, jövőjét?

 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/7771915

 

Ha segítségre van szüksége, jogsegélyszolgálatunk rendelkezésére áll:

https://emberijogok.hu/…/pszichiatriai-jogsertesek-bejelent…

Megkötözte az ápoltakat, kirúgták a gondozónőt

hospital 2301041Különös esetre derült fény egy Nógrád megyei pszichiátriai otthonból: az intézet egyik gondozónője két ápoltat egy padhoz, illetve fához kötözött. A megalázó eljárás miatt vizsgálat indult, és mivel a személyi szabadság ilyenfajta korlátozása tilos, a gondozónőt végül kitették az intézetből.

A gondozónő a vizsgálat során azzal védekezett, hogy az ápoltak javát akarta, akik agresszíven viselkedtek, mert nem mehettek a közös kirándulásra. „Megoldásképpen” egyiküket a padhoz, a másikat egy, az udvaron álló fához kötözte. A „megoldás” azonban túllőtt a célon: olyan kiszolgáltatott embereken, mint a pszichiátriai otthonokban gondozott ápoltak, kifejezetten tilos ilyesfajta önkényes és megalázó korlátozást alkalmazni.

Az esetet egy bentlakó hozzátartozója jelentette annak a jogvédő szervezetnek, akik a pszichiátriákon történő jogsértések elleni fellépéssel foglalkoznak. A megyei kormányhivatal vizsgálatának végeztével az önkényeskedő gondozónőt eltávolították az intézetből.

– A lekötözés, a korlátozás a pszichiátriákon sajnos egyáltalán nem elszigetelt jelenség, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez szinte mindennapos része napjaink pszichiátriai rendszerének – kommentálta az esetet a jogvédő szervezet, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány. – Amíg a pszichiátriai személyzet képzése arra fókuszál, hogy hogyan kell „szakszerűen” lekötözni, fizikailag vagy kémiailag korlátozni a kezeltek személyi szabadságát – ahelyett, hogy arra képeznék őket, hogyan lehet jó szóval, határozott fellépéssel jobb belátásra bírni az ápoltakat –, addig semmi csodálkozni való nincs azon, hogy a pszichiátriákon a személyi szabadság megsértése szinte mindennapos jelenség.