Megdöbbentő hírek a pszichiátria területéről

Tiltakozik a család az ítélet ellen

mÚjabb bizarr fejlemény borzolja annak a megtört édesanyának az idegeit, akinek egyetlen fia másfél nap pszichiátriai zártosztályos „gondoskodás” után vesztette életét. Hosszas jogi küzdelem és huzavona után, amelyben megállapították, hogy a fiút kezelő pszichiáter súlyosan mulasztott, a pszichiáternő most megúszni látszik a felelősségre vonást. A család tovább küzd igazáért.

A 21 éves dunaújvárosi fiú, D. Árpád csupán másfél napot töltött a pszichiátrián, és az életével fizetett érte. Édesanyja rosszullét miatt vitte be a kórházba, ám ott a pszichiátriai osztályon helyezték el. A másnapi látogatáskor a család a fiút a zárt osztályon találta meg, kikötözve, bepelenkázva, önkívületi állapotban. A halálra rémült anyát a pszichiátriai osztály személyzete azzal nyugtatta meg: minden rendben, ez teljesen normális menete a kezelésnek, másnapra a fiú már jól lesz. Az édesanya másnap reggel kapta a telefont a kórházból: a fia meghalt.

Az évekig húzódó jogi küzdelem végén az igazságügyi orvosszakértői vélemény megállapította, hogy a pszichiáternő többszörösen szakmai szabályszegést követett el, ami alkalmas foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének megállapítására. Ennek ellenére a bíróság úgy döntött: nem szabnak ki börtönbüntetést, csupán azért, mert a pszichiáternő idős és büntetlen előéletű. Történt ez annak ellenére, hogy a Fejér Megyei Ügyészség előzőleg így fogalmazott: „A gyanúsított a felelősségét és az annak alapjául szolgáló tényeket mindvégig vitatta, a cselekmény miatti őszinte megbánásának nem adott hangot, ehhez képest nincs alap azt feltételezni, hogy az ügyészi intézkedés kedvező irányba mozdítaná a gyanúsított magatartását. Minderre kizárólag a bírósági eljárás lefolytatása és joghátrány alkalmazása esetén van esély.”

Az ügy tehát jelenleg zátonyra futott, és az édesanya nem akarja elhinni, hogy egyetlen fia hirtelen és megalázó haláláért senki nem kap érdemi büntetést; az az ember, akiről a nyomozás megállapította, hogy felelős a történtekért, nyugodtan elsétálhat. A tragédia óta a család szétesett, a szülők azóta sem találnak lelki nyugalmat.

Az édesanya kétségbeesésében most a nyilvánossághoz fordul, és jogi képviselőjükkel tovább keresik a lehetőséget, hogy ezt a döntést ne hagyják annyiban.

Hogyan hatnak az ételek az agyunkra és a hangulatunkra

salad 2756467 1920Gondoljuk csak végig. Az agyunk folyamatosan „be van kapcsolva”. Gondoskodik a gondolatainkról és mozgásunkról, a légzésünkről és a szívverésünkről, az érzékeléseinkről – keményen dolgozik éjjel-nappal, még akkor is, amikor alszunk. Ez azt jelenti, hogy az agyunknak folyamatos üzemanyag ellátásra van szüksége. Ez az „üzemanyag” az elfogyasztott ételből származik – és az számít igazán, amit ez tartalmaz. Egyszerűen fogalmazva, amit megeszünk, közvetlen hatással van az agyunk szerkezetére és működésére, így végül a hangulatunkra is.

Mint ahogyan egy drága autó, az agyunk minőségi üzemanyaggal működik a legjobban. A magas minőségű ételek, melyek sok vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak, táplálják az agyat, és megvédik az oxidatív stressztől – a szabad gyököktől, melyek a test oxigén használatakor keletkeznek, és károsíthatják a sejteket.

Sajnos azonban, csakúgy mint egy drága autó, az agyunk sérülést is szenvedhet, ha bármi olyat kap, ami nem minőségi üzemanyag. Az „alacsony minőségű” üzemanyagtól (mint a feldolgozott és finomított ételek) az agy nehezen tud megszabadulni. Például a finomított cukrokban gazdag étrend káros hatással van az agyra. Azontúl, hogy rossz hatással van a test inzulinszabályozására, elősegíti a gyulladásokat, és az oxidatív stresszt is. Több tanulmány is úgy találta, hogy a finomított cukrokban gazdag étrend káros hatással van az agyműködésre – és súlyosbítja a hangulati zavarok tüneteit, ahová depresszió is tartozik.

Valójában ez teljesen érthető. Ha megvonjuk agyunktól a minőségi táplálékot, illetve ha a szabad gyökök, és a gyulladást okozó sejtek keringenek az agy zárt terében, elősegítve ezzel az agyi szövetek károsodását, annak következményei lesznek. Az érdekes az, hogy sok-sok éven keresztül, az orvoslásban nem ismerték el teljesen az étel és a hangulat közötti kapcsolatot.

Milyen hatással vannak az ételek a közérzetünkre?

A szerotonin egy ingerületátvivő anyag, ami segít szabályozni az alvást és az étvágyat, közvetíti a hangulatokat, és csillapítja a fájdalmat. Mivel a szerotonin 95%-a a gyomor-bél traktusban termelődik, és ez a terület ki van bélelve száz millió idegsejttel, vagyis neuronnal, érthető, hogy az emésztőrendszerünk nem csak az ételt dolgozza fel, de a hangulatunkat is szabályozza. Sőt, mi több, ezen idegsejtek működését – és az ingerületátvivő anyagok termelését, tehát a szerotoninét is – nagyban befolyásolják a „jó” baktériumok milliárdjai, melyek a bélflórát alkotják. Ezek a baktériumok létfontosságú szerepet játszanak az egészség fenntartásában. Ezek védik meg a bélrendszer belső falát, és egy erős védőréteget biztosítanak a mérgező anyagok és a „rossz” baktériumokkal szemben, csökkentik a gyulladásokat, javítják a tápanyagok felszívódását, és idegcsatornákat aktiválnak közvetlenül az agy és a belek között.

Tanulmányok bemutatták, hogy a probiotikumok (táplálékkiegészítők, melyek a jó baktériumokat tartalmazzák) hatására, az emberek szorongási szintje, stressz érzékelése, és mentális hozzáállása javul, azokéhoz képest akik nem szedtek probiotikumokat. Más tanulmányok összehasonlították a „tradícionális” étrendeket, mint például a mediterrán és a japán étrend, egy tipikus „nyugati” étrenddel, és azt mutatta be, hogy a tradicionális étrendek követői között 25-30%-kal ritkábban alakult ki depresszió. A kutatók ezt a különbséget annak tulajdonítják, hogy a tradicionális étrendek nagy mennyiségben tartalmaznak zöldségeket, gyümölcsöket, feldolgozatlan gabonaféléket, és halakat, és csekély mennyiségű sovány húst és tejterméket. Emellett ezek az étrendek mentesek a feldolgozott és finomított élelmiszerektől, melyek a fő összetevői a nyugati jellegű étrendeknek. Mindezen felül, az említett feldolgozatlan ételekből jó néhány erjesztett formában van jelen, tehát ezek természetes probiotikumok. Az erjesztés során a baktériumok és az élesztőgombák átalakítják az ételekben lévő cukrokat szén-dioxiddá, alkohollá és tejsavvá. Ezt az étel tartósítására használják, és egy kellemes ízt és állagot ad neki.

Ez sokunknak valószínűtlennek tűnhet, de a kutatók egyre inkább felismerik, hogy a jó baktériumok nemcsak az ételek emésztésére és felszívódására vannak hatással, hanem az egész testben lévő gyulladások szintjére, és ugyanígy a hangulatra és az energiaszintre is. Az eddigi eredmények egészen bámulatosak.

Mit jelent ez az ön számára?

Kezdjen el odafigyelni ara, hogy hogy érzi magát a különböző elfogyasztott ételek után – nem csak közvetlenül utána, hanem az azt követő napon is. Próbáljon egy „tiszta” diétát követni két-három hétig – ezt azt jelenti, hogy mellőzni kell minden feldolgozott és finomított ételt, és a cukrot. Fogyasszon erjesztett, fermentált ételeket, mint a savanyú káposzta, kovászos uborka, kimchi, miszo, kombucha. Figyelje meg, hogy érzi magát. Majd egyesével tegye vissza a korábbi ételeket az étrendjébe, és figyelje meg, hogyan változik a közérzete.

 

Az eredeti cikk a Harvard Egyetem orvosi tanszékének weboldalán jelent meg: https://www.health.harvard.edu/blog/nutritional-psychiatry-your-brain-on-food-201511168626

Életfogytiglanra súlyosbították Karadzsics ítéletét

prison24 éve, hogy a délszláv konfliktus idején, 1995. július 11-én szerb katonák vonultak be a boszniai Srebrenicába, ahol néhány nap alatt mintegy nyolcezer muzulmán férfit mészároltak le és 30 ezer nőt és gyermeket deportáltak a városból. Most, hogy az akkori boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics 40 évnyi börtönbüntetését életfogytiglanra súlyosbították, újra rákerül a figyelem egyes pszichiátriai ideológiák háborús uszításban és népirtásban betöltött szerepére.

Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) nem érte be a pszichiáter Karadzsicsra korábban kiszabott negyven évvel: 2019. március 20-án a büntetést jogerősen életfogytiglanra súlyosbították.

Kevéssé ismert történelmi tény, hogy a későbbi délszláv konfliktusoknak is alapját képező náci fajhigiénés elméletek alapjait elismert német pszichiáterek dolgozták ki. Az e munkában kiemelkedő pszichiáterek, Alfred Ploetz és Ernst Rüdin elismerést is kaptak ez irányú munkájukért, Rüdin 1934-ben elnyerte a náci párt Becsület Aranymedálját, 1943-ban pedig maga Hitler adományozta Rüdinnek „a fajhigiénia úttörője” címet. Rüdin így fogalmazott: „Csak a Führer által váltak valóra 30 éves álmaink, hogy bevezessük a fajhigiéniát a társadalomba.”

A több tízezer emberéletet követelő délszláv konfliktus ugyanezekből a pszichiátriai elméletekből táplálkozott. 1986-ban Jovan Raskovics szerb pszichiáter társszerzőként megírta A Szerb Tudományos Akadémia jelentésecímű írást, mely a „nagyobb Szerbia” megteremtését követelte és azt hangoztatta, hogy a szerbek pszichológiai felsőbbrendűségüknél fogva a horvát és muzulmán kisebbségek fölé kell, hogy emelkedjenek.

Később a Raskovics által alapított Szerb Demokrata Párt élére tanítványát és barátját, a szintén pszichiáter Radovan Karadzsicsot választották meg, aki 1992. május 13-án lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke. Nem elhanyagolható tény, hogy fiatal pszichiáterként gyakran állított ki hamis orvosi és pszichológiai véleményeket bűnözőknek, hogy azok elkerülhessék büntetésüket. Amikor ezek a bűncselekmények napvilágra kerültek, csalás és sikkasztás miatt három évet töltött börtönben. Államfőként a horvátok és bosnyákok ellen folytatott háború fő okozójává, majd annak vezetőjévé vált. A Hágai Nemzetközi Törvényszék 1995-ben emelt vádat ellene emberiség elleni bűntettek és népirtás miatt, őt tekintik az 1995 júliusában a kelet-boszniai Srebrenicában történt közel nyolcezer muzulmán polgári személy legyilkolása értelmi szerzőjének. Érdekes momentum, hogy Szlobodan Milosevics, a későbbi szerb elnök, aki  továbbra is fenntartotta az etnikai kisebbségek közötti ellentétet, 25 évig volt Karadzsics pszichiátriai páciense.

2016. március 24-én a Hágai Nemzetközi Törvényszék megállapította, hogy Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök és pszichiáter felelős a boszniai településeken elkövetett emberiség elleni bűnökért. A 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találták, és 40 év börtönre ítélték. A fellebbviteli eljárás során azonban a testület úgy látta, a korábban kiszabott negyven év az elkövetett bűncselekmények súlya és kegyetlensége miatt nem volt elégséges, ezért 2019. március 20-án az ítéletet jogerős életfogytiglanra súlyosbították.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR), a mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete a pszichiátria etnikai tisztogatásokban betöltött szerepéről szóló információkat eljuttatta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához is.

Kínszenvedés lehet a leszokás az antidepresszánsokról, mondja két pszichiáter

drugs 2907982 1920A szorongás, áramütés-érzés, rossz hangulat, szédülés és álmatlanság csak néhány tünet azok közül, amelyekről a páciensek beszámoltak, mikor elhagyták a depresszióra felírt szereket, írja az angol DailyMailOnline, egészség-rovatában megjelent cikkében. Bizonyos esetekben ezek annyira súlyosak, hogy a betegek újra elkezdik szedni a szereket – vagy azért, mert tévesen azt gondolják (vagy kezelőorvosuk azt mondta nekik), hogy ezek a depresszió visszatérésének a tünetei, vagy mert nem tudták elviselni az elvonási tüneteket.

Ezzel kapcsolatban látott napvilágot egy jelentés, amely a The Lancet Psychiatry című pszichiátriai szaklapban jelent meg a közelmúltban. Szerzői arra figyelmeztetnek: az antidepresszánsokról való, mellékhatások nélküli leszokás sokkal hosszabb ideig tarthat, mint azt a jelenlegi szakirodalom állítja. A hivatalos álláspont szerint, amely az Egyesült Királyságbeli Nemzeti Egészségügyi Intézet (NICE) által kiadott irányelvekben szerepel, a legtöbb embernél az elvonási tünetek „általában enyhék és egy hét alatt elmúlnak”.

A jelentés mindkét szerzője maga is megtapasztalta az antidepresszánsok elvonási tüneteit – David Taylor, a King’s College London pszichofarmakológia professzora húsz évvel ezelőtt. „Ami velem történt, nem olyan volt, mint ahogyan azt a könyvekben olvastam.” – mondta. A másik szerző, Dr. Mark Horowitz, a Londoni Egyetem kutatója, fokozatosan hagyta el az escitalopram (Lexapro, Magyarországon pl. Cipralex – a szerk.) nevű antidepresszánst az elmúlt 12 hónap során, melyet 15 évvel ezelőtt írtak fel neki. Dr Horowitz, aki PhD fokozatot szerzett az antidepresszánsok agyra gyakorolt hatásaiból, azt mondta: „Nem tudtam elképzelni, milyen súlyos tüneteket okoz az antidepresszáns megvonás, amíg én magam át nem éltem. Nehezemre esett elhagyni a Lexapro-t a tavalyi év során. Lefeleztem az adagot, de ettől szédülni kezdtem, álmatlanság, szorongás és ingerlékenység lett úrrá rajtam.” Hozzátette: „A NICE irányelvein kívül nem nagyon találtam semmit a szakirodalomban. Mikor az interneten kerestem útmutatást, betegfórumokon találtam észszerű tanácsokat – mindannyian egy sokkal lassabb elvonási programot javasoltak.”

Taylor professzor így írt: „Úgy tűnik, két ellentétes álláspont létezik az antidepresszánsok elvonását illetően. Míg az egészségügyi szakemberek úgy hiszik, az elvonási tünetek ritkák, nem súlyosak, és egészen gyorsan megszűnnek, sok beteg hosszú ideig tartó, súlyos tünetekről számol be, és arról, hogy nehézséget okoz az antidepresszánsok ajánlott módon való abbahagyása.” A szerzők ezért jelentésükben támogatják azt a javaslatot, amely alapján módosítani tervezik a hivatalos irányelvet, hogy antidepresszánsok elvonásakor az adagokat a szörnyű mellékhatások elkerülése érdekében sokkal lassabban csökkentsék.

Hogy az antidepresszánsok az utcai kábítószerekhez hasonló (vagy azoknál is erősebb) függőséget okoznak, nem újdonság, ahogy az sem, hogy ezek kémiailag valójában legális kábítószerek. Bár orvosi körökben ez régóta tudott, az átlagember rendszerint csak akkor szembesül ezzel, amikor saját bőrén vagy családtagján keresztül nyer róla személyes tapasztalatot – sokszor csak akkor, amikor már késő.

----------------------------

Forrás:

https://www.dailymail.co.uk/health/article-6797517/Proof-getting-depression-pills-without-crippling-effects-MONTHS.html

 

Szükség volt-e a Merényi pszichiátria bezárására?

hospital hallway2019. február végén bezárták a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáját. A hivatalos indoklás szerint szakemberhiány miatt; ám az osztály működését az elmúlt években számos alkalommal övezte komoly botrány. Tekintsük át, miről vált hírhedtté a Merényi pszichiátriája, ami szintén időszerűvé tehette a bezárását.

  • 2015 elején az Ombudsmani Hivatal munkatársai rajtaütésszerű vizsgálatot végeztek a Merényi pszichiátriáján, ahol elborzasztó higiéniás és emberi jogi körülményeket tártak fel. A júliusban napvilágot látott jelentés szerint szennyvíz folyt egy pelenkával eldugaszolt vécéből; a személyzet törölközőket tett az ajtókba, megelőzendő a szennyvíz beáramlását a kórtermekbe, de ez nem járt sikerrel. A mennyezet több helyen is beázott, a vécékben és fürdőhelyiségekben alapvető tisztálkodási szerek hiányoztak, az egyik beteget a radiátorhoz kötözték.

  • 2015. októberben szintén ugyanezen az osztályon egy páciens az ágya vasrácsával agyonvert egy másik férfit, aki ráadásul – mint kiderült – tévedésből került az osztályra. A személyzet ebből mit sem észlelt.

  • Csupán néhány nappal a fenti eset után újabb ügy került nyilvánosságra ugyanonnan: egy férfi kiugrott a zárt osztály második emeletéről.

  • 2015. novemberben az osztályt átmenetileg bezárták, hogy „megoldásképpen” 40 millió forintból felújítsák – nem mintha ez megoldást jelentett volna a nemtörődömségre és a megalázó bánásmódra. A felújítás után az osztályt 2016. márciusban újra megnyitották.

  • 2016 nyarán egy fiatal lány a neki felírt pszichiátriai szerektől rosszul lett, így a Merényi pszichiátriai osztályán kért segítséget. Bent maradni azonban nem akart, ezért leszedálták és a zárt osztályra tették.

  • 2017 augusztusában már arról szóltak a hírek, hogy a nemrégiben felújított osztályon az álmennyezet fölött patkányok szaladgálnak; egy helyen az álmennyezet le is szakadt, és egy patkány az egyik ápolónő elé esett; az osztályon patkányvizelet orrfacsaró bűze terjeng.

Már 2015-ös vizsgálatakor az Ombudsman is azt javasolta, hogy ezt a pszichiátriai osztályt zárják be, mert alkalmatlan egészségügyi ellátás biztosítására. Ha késéssel is, ha más indoklással is, de erre idén februárban végül sor került.

A pszichiátriai osztályokkal, intézetekkel kapcsolatban viszonylag rendszeresen kerülnek napvilágra botrányok, hírek jogsértésekről, megalázó bánásmódról. Ez nem véletlen; sajnos úgy tűnik, napjaink pszichiátriai ellátásának rendszeres velejárója a kényszerítés, az akarat ellenére adott kezelés. Pedig van rá példa a világból, hogyan lehetne egy elmeosztályt a kezeltek megelégedettségére és jó eredményekkel működtetni. Az alábbi 15 perces film egy ilyen intézetet mutat be:

https://www.youtube.com/watch?v=jCBBsGr18_k

 

Captagon - az iszlám drog

pills 716574 1920A kábítószerhelyzet különös fejezetét jelenti a katonák "harcra drogozása" a Közel-Keleti frontokon. A Szíriában dúló háború hullámai Európát sem kímélik, ám hogy a háború kíméletlenségében, az ember ember elleni kegyetlenségében milyen szerepet játszanak a drogok, az ma már jól ismert: temérdek híradás számol be a Captagon nevű drogról, amelytől a katonák, beleértve az Iszlám Állam harcosait is, „nem ismernek félelmet”. Kevésbé közismert, hogy a szert eredetileg gyermekek tanulási és viselkedési nehézségeire írták fel a 60-as években.


A Captagon nevű serkentőszer hatóanyagát – amely kémiai unokatestvére egy ma is használt, főként fiataloknak felírt pszichiátriai szernek, az Adderallnak – eredetileg a német Degussa AG gyógyszergyár vezette be 1961-ben az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) nevű pszichiátriai „rendellenesség” kezelésére – amelyről egyébként a mai napig nem bizonyították, hogy valódi orvosi betegség lenne. A szer ezután terjedt el szerte a világon, és bár mellékhatásai miatt végül betiltották, az illegális piacon utat talált magának a háborús övezetbe is.

A katonák ilyetén „harcra drogozása” nem példa és előzmény nélküli: a második világháborúban a német hadsereget a Pervitin márkanevű metamfetamin-tabletták millióival látták el. A szer növelte a kockázatvállalási hajlandóságot, miközben csökkentette a fájdalomérzetet, az éhség- és szomjúságérzetet és az alvásigényt. 1939-ben a drogot egy katonaorvos 90 egyetemi hallgatón tesztelte, hogy végül megállapítsa: a Pervitin segíthet a náci fegyveres erőknek, hogy megnyerjék a háborút.

A sok millió dolláros Captagon-üzlet ma a közel-keleti feketepiac szerves részét képezi. A kémiailag hozzá hasonló, szintén amfetamin-alapú pszichiátriai serkentőszer, az Adderall mellékhatásai között szerepel a hallucináció, mánia, agresszió, ellenségesség és pszichotikus epizódok; a Captagon – más amfetaminokhoz hasonlóan – eufóriát, függőséget, lecsökkent gátlásokat, nagyobb mennyiségben pszichózist, paranoiát és erőszakos agressziót okozhat.

– Egy felettesünk adta nekünk – számolt be egy katona, aki szedte a Captagont –, kötelesek voltunk bevenni a tablettát, és amikor bevettem, ha megláttam egy Hezbollah harcost vagy egy szír katonát, meg akartam ölni és meginni a vérét. Többé nem gondolsz a saját családodra sem. Amikor beveszem a tablettát, mindenkit meg akarok ölni.

Egyes pszichiátriai, receptre felírt szerek és az általuk kiváltott agresszív viselkedés sem új keletű téma, hiszen a sokszor válogatás nélkül gyilkoló, akár családjukat sem kímélő ámokfutókról igen gyakran derül ki, hogy pszichiátriai tudatmódosító szerek hatása alatt álltak. A kérdés már csak az, mikor jutunk el oda, hogy gátat szabjunk e szerek széles körű társadalmi terjedésének, mielőtt túl késő lesz.