Hajléktalanná válhat a férfiEgy Csongrád megyei férfit akarata ellenére tartottak egy pszichiátriai otthonban, mialatt hivatásos gondnoka, akinek a férfi pénzügyeit kellett volna kezelnie, tetemes tartozást halmozott fel az otthon felé. A férfit felmentették a gondnokság alól, ám az intézmény vezetője végrehajtást indított ellene: elvinné a feje fölül a házat, és minden más tulajdonát, pedig volt gondnoka a felelős a tartozásért.

M. Pál még 2011-ben került korlátozó gondnokság alá, hivatalból kirendelt gondnoka pedig intézkedett, hogy az idős férfi egy pszichiátriai otthonba kerüljön.

Később azonban az intézmény vezetőjének tudtára jutott, hogy M. Pálnak van egy szerény kis háza, így ennek arányában meg is emelte a havonta fizetendő térítési díjat. Az emelésről a gondnok is kapott értesítést, ám ő – bár gyakorlatilag ez volt a munkája – nem érezte fontosnak, hogy bármit is tegyen. A gondnok feladata ilyenkor, hogy az ingatlant bérbe adja, és az abból befolyt összegből fedezze az ellátás költségeit, de ennek nem tett eleget.

Amikor M. Pál tudtára jutott, hogy megemelték a térítési díját, és így akár el is veszítheti a házát, azonnal szólt az otthon vezetőjének, hogy ő inkább hazamenne, de kérése ott süket fülekre talált. A férfi ezután levelet írt mindenhová, ahonnan segítséget várhatott, még a helyi gyámhivatalnak és a szegedi törvényszéknek is, hogy mentsék fel a gondnokság alól, de mindhiába. Továbbra is a pszichiátriai otthon rabja maradt, az adósság pedig egyre csak gyűlt.

2013 nyarán ismét írt a gyámhivatalnak, amivel végül elérte, hogy felülvizsgálják az ügyét. Így novemberben ismét teljes jogú személyként mehetett haza szerény otthonába.

Ekkor jött azonban a hideg zuhany: levelet kapott a pszichiátriai otthon vezetőjétől, hogy – korábbi gondnoka jóvoltából – most több százezer forinttal tartozik az ellátásért. Teljes joggal kérdőjelezhette volna meg a tartozást, hiszen nem ő volt a felelős a térítési díjak fedezéséért, ezt azonban ő nem tudta.

Megpróbált hát részletfizetést kérni a tartozásra, amelyet más gondatlansága miatt követelnek rajta, de még ezt is megtagadták tőle: az otthon vezetője beperelte őt a járásbíróságon, M. Pál pedig első, majd másodfokon is elvesztette a pert, és fizetésre kötelezték őt. Ráadásul a tartozás eredeti összegén felül most a perköltség is őt terheli. Így a pszichiátriai otthon, ahol éveket kellett töltenie akarata ellenére, most végrehajtást indított a férfi ellen, hogy elvegyék mindenét, amije csak maradt: a házat, ahol él, és bármilyen ingóságot, amit ott találnak. A férfit most idős korára, rokkantnyugdíjasként a hajléktalanság fenyegeti.

Mivel a férfi már kézhez kapta a végrehajtó végzését, utolsó reménye a nyilvánosság maradt: így a hatóságok talán mégsem nézik tétlenül ezt a példátlan igazságtalanságot, és felülbírálják a korábban hozott döntést, amely a férfit földönfutóvá tenné.