Megdöbbentő hírek a pszichiátria területéről

Életfogytiglanra súlyosbították Karadzsics ítéletét

prison24 éve, hogy a délszláv konfliktus idején, 1995. július 11-én szerb katonák vonultak be a boszniai Srebrenicába, ahol néhány nap alatt mintegy nyolcezer muzulmán férfit mészároltak le és 30 ezer nőt és gyermeket deportáltak a városból. Most, hogy az akkori boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics 40 évnyi börtönbüntetését életfogytiglanra súlyosbították, újra rákerül a figyelem egyes pszichiátriai ideológiák háborús uszításban és népirtásban betöltött szerepére.

Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) nem érte be a pszichiáter Karadzsicsra korábban kiszabott negyven évvel: 2019. március 20-án a büntetést jogerősen életfogytiglanra súlyosbították.

Kevéssé ismert történelmi tény, hogy a későbbi délszláv konfliktusoknak is alapját képező náci fajhigiénés elméletek alapjait elismert német pszichiáterek dolgozták ki. Az e munkában kiemelkedő pszichiáterek, Alfred Ploetz és Ernst Rüdin elismerést is kaptak ez irányú munkájukért, Rüdin 1934-ben elnyerte a náci párt Becsület Aranymedálját, 1943-ban pedig maga Hitler adományozta Rüdinnek „a fajhigiénia úttörője” címet. Rüdin így fogalmazott: „Csak a Führer által váltak valóra 30 éves álmaink, hogy bevezessük a fajhigiéniát a társadalomba.”

A több tízezer emberéletet követelő délszláv konfliktus ugyanezekből a pszichiátriai elméletekből táplálkozott. 1986-ban Jovan Raskovics szerb pszichiáter társszerzőként megírta A Szerb Tudományos Akadémia jelentésecímű írást, mely a „nagyobb Szerbia” megteremtését követelte és azt hangoztatta, hogy a szerbek pszichológiai felsőbbrendűségüknél fogva a horvát és muzulmán kisebbségek fölé kell, hogy emelkedjenek.

Később a Raskovics által alapított Szerb Demokrata Párt élére tanítványát és barátját, a szintén pszichiáter Radovan Karadzsicsot választották meg, aki 1992. május 13-án lett a boszniai Szerb Köztársaság első elnöke. Nem elhanyagolható tény, hogy fiatal pszichiáterként gyakran állított ki hamis orvosi és pszichológiai véleményeket bűnözőknek, hogy azok elkerülhessék büntetésüket. Amikor ezek a bűncselekmények napvilágra kerültek, csalás és sikkasztás miatt három évet töltött börtönben. Államfőként a horvátok és bosnyákok ellen folytatott háború fő okozójává, majd annak vezetőjévé vált. A Hágai Nemzetközi Törvényszék 1995-ben emelt vádat ellene emberiség elleni bűntettek és népirtás miatt, őt tekintik az 1995 júliusában a kelet-boszniai Srebrenicában történt közel nyolcezer muzulmán polgári személy legyilkolása értelmi szerzőjének. Érdekes momentum, hogy Szlobodan Milosevics, a későbbi szerb elnök, aki  továbbra is fenntartotta az etnikai kisebbségek közötti ellentétet, 25 évig volt Karadzsics pszichiátriai páciense.

2016. március 24-én a Hágai Nemzetközi Törvényszék megállapította, hogy Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök és pszichiáter felelős a boszniai településeken elkövetett emberiség elleni bűnökért. A 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találták, és 40 év börtönre ítélték. A fellebbviteli eljárás során azonban a testület úgy látta, a korábban kiszabott negyven év az elkövetett bűncselekmények súlya és kegyetlensége miatt nem volt elégséges, ezért 2019. március 20-án az ítéletet jogerős életfogytiglanra súlyosbították.

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (CCHR), a mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete a pszichiátria etnikai tisztogatásokban betöltött szerepéről szóló információkat eljuttatta az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához is.

Kínszenvedés lehet a leszokás az antidepresszánsokról, mondja két pszichiáter

drugs 2907982 1920A szorongás, áramütés-érzés, rossz hangulat, szédülés és álmatlanság csak néhány tünet azok közül, amelyekről a páciensek beszámoltak, mikor elhagyták a depresszióra felírt szereket, írja az angol DailyMailOnline, egészség-rovatában megjelent cikkében. Bizonyos esetekben ezek annyira súlyosak, hogy a betegek újra elkezdik szedni a szereket – vagy azért, mert tévesen azt gondolják (vagy kezelőorvosuk azt mondta nekik), hogy ezek a depresszió visszatérésének a tünetei, vagy mert nem tudták elviselni az elvonási tüneteket.

Ezzel kapcsolatban látott napvilágot egy jelentés, amely a The Lancet Psychiatry című pszichiátriai szaklapban jelent meg a közelmúltban. Szerzői arra figyelmeztetnek: az antidepresszánsokról való, mellékhatások nélküli leszokás sokkal hosszabb ideig tarthat, mint azt a jelenlegi szakirodalom állítja. A hivatalos álláspont szerint, amely az Egyesült Királyságbeli Nemzeti Egészségügyi Intézet (NICE) által kiadott irányelvekben szerepel, a legtöbb embernél az elvonási tünetek „általában enyhék és egy hét alatt elmúlnak”.

A jelentés mindkét szerzője maga is megtapasztalta az antidepresszánsok elvonási tüneteit – David Taylor, a King’s College London pszichofarmakológia professzora húsz évvel ezelőtt. „Ami velem történt, nem olyan volt, mint ahogyan azt a könyvekben olvastam.” – mondta. A másik szerző, Dr. Mark Horowitz, a Londoni Egyetem kutatója, fokozatosan hagyta el az escitalopram (Lexapro, Magyarországon pl. Cipralex – a szerk.) nevű antidepresszánst az elmúlt 12 hónap során, melyet 15 évvel ezelőtt írtak fel neki. Dr Horowitz, aki PhD fokozatot szerzett az antidepresszánsok agyra gyakorolt hatásaiból, azt mondta: „Nem tudtam elképzelni, milyen súlyos tüneteket okoz az antidepresszáns megvonás, amíg én magam át nem éltem. Nehezemre esett elhagyni a Lexapro-t a tavalyi év során. Lefeleztem az adagot, de ettől szédülni kezdtem, álmatlanság, szorongás és ingerlékenység lett úrrá rajtam.” Hozzátette: „A NICE irányelvein kívül nem nagyon találtam semmit a szakirodalomban. Mikor az interneten kerestem útmutatást, betegfórumokon találtam észszerű tanácsokat – mindannyian egy sokkal lassabb elvonási programot javasoltak.”

Taylor professzor így írt: „Úgy tűnik, két ellentétes álláspont létezik az antidepresszánsok elvonását illetően. Míg az egészségügyi szakemberek úgy hiszik, az elvonási tünetek ritkák, nem súlyosak, és egészen gyorsan megszűnnek, sok beteg hosszú ideig tartó, súlyos tünetekről számol be, és arról, hogy nehézséget okoz az antidepresszánsok ajánlott módon való abbahagyása.” A szerzők ezért jelentésükben támogatják azt a javaslatot, amely alapján módosítani tervezik a hivatalos irányelvet, hogy antidepresszánsok elvonásakor az adagokat a szörnyű mellékhatások elkerülése érdekében sokkal lassabban csökkentsék.

Hogy az antidepresszánsok az utcai kábítószerekhez hasonló (vagy azoknál is erősebb) függőséget okoznak, nem újdonság, ahogy az sem, hogy ezek kémiailag valójában legális kábítószerek. Bár orvosi körökben ez régóta tudott, az átlagember rendszerint csak akkor szembesül ezzel, amikor saját bőrén vagy családtagján keresztül nyer róla személyes tapasztalatot – sokszor csak akkor, amikor már késő.

----------------------------

Forrás:

https://www.dailymail.co.uk/health/article-6797517/Proof-getting-depression-pills-without-crippling-effects-MONTHS.html

 

Szükség volt-e a Merényi pszichiátria bezárására?

hospital hallway2019. február végén bezárták a Merényi Gusztáv Kórház pszichiátriáját. A hivatalos indoklás szerint szakemberhiány miatt; ám az osztály működését az elmúlt években számos alkalommal övezte komoly botrány. Tekintsük át, miről vált hírhedtté a Merényi pszichiátriája, ami szintén időszerűvé tehette a bezárását.

  • 2015 elején az Ombudsmani Hivatal munkatársai rajtaütésszerű vizsgálatot végeztek a Merényi pszichiátriáján, ahol elborzasztó higiéniás és emberi jogi körülményeket tártak fel. A júliusban napvilágot látott jelentés szerint szennyvíz folyt egy pelenkával eldugaszolt vécéből; a személyzet törölközőket tett az ajtókba, megelőzendő a szennyvíz beáramlását a kórtermekbe, de ez nem járt sikerrel. A mennyezet több helyen is beázott, a vécékben és fürdőhelyiségekben alapvető tisztálkodási szerek hiányoztak, az egyik beteget a radiátorhoz kötözték.

  • 2015. októberben szintén ugyanezen az osztályon egy páciens az ágya vasrácsával agyonvert egy másik férfit, aki ráadásul – mint kiderült – tévedésből került az osztályra. A személyzet ebből mit sem észlelt.

  • Csupán néhány nappal a fenti eset után újabb ügy került nyilvánosságra ugyanonnan: egy férfi kiugrott a zárt osztály második emeletéről.

  • 2015. novemberben az osztályt átmenetileg bezárták, hogy „megoldásképpen” 40 millió forintból felújítsák – nem mintha ez megoldást jelentett volna a nemtörődömségre és a megalázó bánásmódra. A felújítás után az osztályt 2016. márciusban újra megnyitották.

  • 2016 nyarán egy fiatal lány a neki felírt pszichiátriai szerektől rosszul lett, így a Merényi pszichiátriai osztályán kért segítséget. Bent maradni azonban nem akart, ezért leszedálták és a zárt osztályra tették.

  • 2017 augusztusában már arról szóltak a hírek, hogy a nemrégiben felújított osztályon az álmennyezet fölött patkányok szaladgálnak; egy helyen az álmennyezet le is szakadt, és egy patkány az egyik ápolónő elé esett; az osztályon patkányvizelet orrfacsaró bűze terjeng.

Már 2015-ös vizsgálatakor az Ombudsman is azt javasolta, hogy ezt a pszichiátriai osztályt zárják be, mert alkalmatlan egészségügyi ellátás biztosítására. Ha késéssel is, ha más indoklással is, de erre idén februárban végül sor került.

A pszichiátriai osztályokkal, intézetekkel kapcsolatban viszonylag rendszeresen kerülnek napvilágra botrányok, hírek jogsértésekről, megalázó bánásmódról. Ez nem véletlen; sajnos úgy tűnik, napjaink pszichiátriai ellátásának rendszeres velejárója a kényszerítés, az akarat ellenére adott kezelés. Pedig van rá példa a világból, hogyan lehetne egy elmeosztályt a kezeltek megelégedettségére és jó eredményekkel működtetni. Az alábbi 15 perces film egy ilyen intézetet mutat be:

https://www.youtube.com/watch?v=jCBBsGr18_k

 

Captagon - az iszlám drog

pills 716574 1920A kábítószerhelyzet különös fejezetét jelenti a katonák "harcra drogozása" a Közel-Keleti frontokon. A Szíriában dúló háború hullámai Európát sem kímélik, ám hogy a háború kíméletlenségében, az ember ember elleni kegyetlenségében milyen szerepet játszanak a drogok, az ma már jól ismert: temérdek híradás számol be a Captagon nevű drogról, amelytől a katonák, beleértve az Iszlám Állam harcosait is, „nem ismernek félelmet”. Kevésbé közismert, hogy a szert eredetileg gyermekek tanulási és viselkedési nehézségeire írták fel a 60-as években.


A Captagon nevű serkentőszer hatóanyagát – amely kémiai unokatestvére egy ma is használt, főként fiataloknak felírt pszichiátriai szernek, az Adderallnak – eredetileg a német Degussa AG gyógyszergyár vezette be 1961-ben az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) nevű pszichiátriai „rendellenesség” kezelésére – amelyről egyébként a mai napig nem bizonyították, hogy valódi orvosi betegség lenne. A szer ezután terjedt el szerte a világon, és bár mellékhatásai miatt végül betiltották, az illegális piacon utat talált magának a háborús övezetbe is.

A katonák ilyetén „harcra drogozása” nem példa és előzmény nélküli: a második világháborúban a német hadsereget a Pervitin márkanevű metamfetamin-tabletták millióival látták el. A szer növelte a kockázatvállalási hajlandóságot, miközben csökkentette a fájdalomérzetet, az éhség- és szomjúságérzetet és az alvásigényt. 1939-ben a drogot egy katonaorvos 90 egyetemi hallgatón tesztelte, hogy végül megállapítsa: a Pervitin segíthet a náci fegyveres erőknek, hogy megnyerjék a háborút.

A sok millió dolláros Captagon-üzlet ma a közel-keleti feketepiac szerves részét képezi. A kémiailag hozzá hasonló, szintén amfetamin-alapú pszichiátriai serkentőszer, az Adderall mellékhatásai között szerepel a hallucináció, mánia, agresszió, ellenségesség és pszichotikus epizódok; a Captagon – más amfetaminokhoz hasonlóan – eufóriát, függőséget, lecsökkent gátlásokat, nagyobb mennyiségben pszichózist, paranoiát és erőszakos agressziót okozhat.

– Egy felettesünk adta nekünk – számolt be egy katona, aki szedte a Captagont –, kötelesek voltunk bevenni a tablettát, és amikor bevettem, ha megláttam egy Hezbollah harcost vagy egy szír katonát, meg akartam ölni és meginni a vérét. Többé nem gondolsz a saját családodra sem. Amikor beveszem a tablettát, mindenkit meg akarok ölni.

Egyes pszichiátriai, receptre felírt szerek és az általuk kiváltott agresszív viselkedés sem új keletű téma, hiszen a sokszor válogatás nélkül gyilkoló, akár családjukat sem kímélő ámokfutókról igen gyakran derül ki, hogy pszichiátriai tudatmódosító szerek hatása alatt álltak. A kérdés már csak az, mikor jutunk el oda, hogy gátat szabjunk e szerek széles körű társadalmi terjedésének, mielőtt túl késő lesz.

Nem akarja gyógyszerezni – elveszik az anyától a gyereket?

 

child 1154951 1920

Eddig csak Nyugat-Európából vagy az USA-ból hallottunk olyan sztorikat, hogy elveszik a szülőktől a gyereket, mert nem akarnak tudatmódosító pszichiátriai szereket adni neki. Riasztó módon úgy tűnik, ez a tendencia Magyarországon is kezd teret nyerni.
 

Édesanyja szerint a 8 éves kisfiú magatartási problémáinak hátterében olyan traumák álltak, amelyeknek a gyerek rendszeresen ki volt téve. A gyermekpszichiáter egy serkentőszert írt fel a fiúnak – olyan pszichiátriai szert, amely kémiailag a speeddel és a kokainnal rokon, és amely hosszabb távon súlyos következményekkel járhat a gyermek életére és egészségére nézve.

Az anya mindezzel tisztában volt, nem véletlenül döntött úgy, hogy a gyógyszerezéshez nem ad hozzájárulást. Ám a kórház ezt nem hagyta annyiban: eljárást indított a gyámhivatalnál. Az elsőfokú hatóság az eljárás végén a gyermek védelembe vételéről döntött, egyszersmind a gyógyszerezés elrendeléséről.

Az anya fellebbezett, de a másodfokú hatóság is ragaszkodott a gyermek kötelező pszichiátriai gyógyszerezéséhez. Miután az anya ezt visszautasította, hiszen a szakemberek is leírták, nem szükséges a gyógyszeres kezelés, a hatóság bekeményített: az elsőfokú határozatot megsemmisítették, és a gyermek nevelésbe vételéről döntöttek – vagyis arról, hogy a fiút kiemelik a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezik el, ahol már nincs akadálya a kényszergyógyszerezésnek.

Az anya továbbra is küzd a gyermekéért, de jelenleg arra vár, mikor veszik el tőle végleg a fiát. Kétségbeesésében egy emberjogi szervezethez fordult segítségért (Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért), amely a pszichiátriákon történő jogsértések felderítésének specialistájaként dolgozik szerte a világon. A szervezet magyarországi csoportja most vizsgálja, milyen lépések tehetők annak érdekében, hogy az édesanya és a gyermek együtt maradhasson, ne vegyék el a fiát azért, mert nem hajlandó kitenni őt a tudatmódosító pszichiátriai szerek veszélyeinek

Kurt Cobain születésnapjára

maxresdefaultFebruár 20-án ünnepelné születésnapját a "fájdalom poétája"

Az egész világ döbbenten fogadta Kurt Cobain hirtelen és sokkoló halálhírét 1994-ben. Széles körben a „saját generációja John Lennonjaként” emlegették, de Cobain neve az illúzióvesztettséggel és boldogtalansággal is rokon volt: öngyilkosságról írt dalszövegeiben és énekelt dalaiban. 

Cobain már régóta a pszichiátriai stílusú „segítség” áldozata volt, amelynél a megoldások épp olyan kétségbeesettek voltak, mint a szituációk, amelyek megoldásában folyamatosan kudarcot vallottak. Az igazság az, hogy az iskolás időszakát megelőzően az őt „hiperaktivitással” diagnosztizáló személyek egyfajta kémiai kényszerzubbonyba dugták Cobaint. Kurt egy energiával teli, tehetséges és kreatív gyermek volt, aki szeretett rajzolni és Beatles dalokat énekelni.

Egyike volt azon gyerekeknek, akiket az 1960-as és 1970-es évektől függőséget okozó, tudatbefolyásoló szereknek vetettek alá az „oktatási segítség” álcája alatt. Cobain a Ritalin nevű pszichiátriai szeren felnőtt gyermek volt.

A pszichiáterek állításainak ellenére, hogy e serkentőszerek segíthetnek a gyermek tanulásában, Cobain gyenge tanuló maradt, aki kimaradt a középiskolából. A receptre felírt, függőséget okozó szerek szedésével töltött évek után könnyedén nyúlt az utcai drogokhoz.

Cobain harca a heroinfüggőséggel az évek során széles körben ismert lett, mivel sorozatosan vallott kudarcot a függősége megoldására tett kísérletekben. Összességében Cobainnek kezeletlen, krónikus orvosi problémái voltak, ami az egész életére kihatással volt – s amelybe beletartozott a gerincferdülése, amit a nyakában hordott gitár súlya tovább rontott, valamint „égő, émelygő” gyomra, mely gyakran az öngyilkosság határára sodorta. A hasüregi fájdalom a Ritalin egyik mellékhatása. Cobain heroint szedett, mert az „kioltotta a beleiben égő tüzet”.

Cobain drogproblémája kritikussá vált. Végső kétségbeesésében felesége, Courtney Love és barátaik beíratták Cobaint egy pszichiátriai drogelvonó központba. Harminchat órával a felvétele után megszökött a programról, és egy csendes Seattle-i környéken, a garázsa feletti apró szobában egy sörétes puskából leadott fejlövéssel véget vetett saját életének.

Heroint és függőséget okozó pszichiátriai nyugtatót, Valiumot találtak a vérében. Öngyilkosságakor hátrahagyott búcsúlevelében két dolgot említ, amelyek ehhez a végzetes döntéshez vezettek – a gyomorfájás, mely évek óta gyötörte, és a zenéje miatti aggódás, amiről azt írta:" Nincs már bennem szenvedély, és úgy emlékszem jobb kiégni, mint elenyészni."

Már 25 éve nincs velünk a "fájdalom poétája".

Kép: youtube.com