A pszichiátriai betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat és jogsegély szolgáltatás nyújtásának lehetőségét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. (154.) törvény szabályozza. Ebben a törvényben részletesen megtalálhatók az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételei, színvonalának garanciái, valamint a betegjogok érvényesítésének, jogsegélyszolgálat nyújtásának módjai is.
Ezt a jogsegély tájékoztatót kérdés-felelet formájában szerkesztettük. Így nem muszáj elolvasni az egészet, elég csak azt a részt, amely felkeltette az érdeklődését vagy amelyikre jelen pillanatban szüksége van. Az adott kérdésre kattintva egy lenyíló ablakban olvashatja a válaszokat.
A Betegjogok összefoglalónkat Ön akár le is töltheti az oldal alján található Letöltés gombra kattitnva.
A pszichiátriai betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. (154.) törvény szabályozza. Ebben a törvényben részletesen megtalálhatóak az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételei, színvonalának garanciái is.
Köteles vagyok tiszteletben tartani az egészségügyi intézmény házirendjét. Köteles vagyok az ellátásomban közreműködő egészségügyi dolgozókkal együttműködni. Így például: tájékoztatni őket mindarról, ami szükséges a kórisme (diagnózis) megállapításához, a megfelelő kezelési tervelkészítéséhez (korábbi betegségekről, gyógykezelésekről, gyógyszerszedésről stb.) Feltétlenül tájékoztatnom kell őket esetleges fertőző betegségeimről is. Hozzátartozóimmal együtt köteles vagyok más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait tiszteletben tartani.
A pszichiátriai kezeltek két fő csoportba oszthatók: azokra, akik önkéntesen pszichiátriai kezelésen vesznek részt, és azokra, akik sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés alatt állnak. (199-200. §). Ha önkéntes gyógykezelés alatt állok, kérelmemre az egészségügyi intézményt elhagyhatom.
Önkéntes pszichiátriai kezelt vagyok, ha egyetértettem azzal, hogy a pszichiátriai intézménybe jöjjek, s felvételem előtt a kezelésbe írásban beleegyeztem. Ha önkéntes beteg vagyok, jogom van bármikorelhagyni a kórházat. Csak abban az esetben tilthatják meg eltávozásomat, ha a pszichiáterem szerint a gyógykezelésem során veszélyeztető magatartást tanúsítottam, s ezért szerinte szükséges az intézeti gyógykezelésem. Ebben azesetben 3 napon belül a bíróság fog dönteni arról, hogy vajon ténylegesen igaza van-e a pszichiáteremnek. Ha a bíróság úgy dönt, hogy szükséges a gyógykezelésem, akkor kötelezőgyógykezelés alatt álló beteggé minősülök.
Ez általában úgy történik, hogy viselkedésem miatt valaki orvost hív hozzám, s ez az orvos úgy véli, hogy pszichés állapotom vagy szenvedélybetegségem következtében közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsítok, s ez csak az azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el. Ilyenkor ez az orvos intézkedik az intézetbe való szállításomról. Általában ez mentővel történik, és ha szükségesnek látja, rendőri segítséget is igénybe vehet. Az egészségügyi intézménybe kerülésem után a bíróság 72 órán belül határoz arról, hogy indokolt volt-e a beszállítás, s el kell-e rendelni a kötelező intézeti gyógykezelést. Ha igen, akkor sürgősségi gyógykezeltből kötelező gyógykezeltté válok.
Előfordulhat, hogy a bíróság már a pszichiátriai intézetbe kerülésem előtt elrendeli a kötelező intézeti gyógykezelésemet. Ezt akkor teheti meg, ha pszichiátriai megbetegedésem vagy szenvedélybetegségem miatt veszélyeztető magatartást tanúsítok, de sürgősségi gyógykezelésem nem indokolt.
A veszélyeztető magatartás az, ha a beteg – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.
A közvetlen veszélyeztető magatartás az, ha a beteg – pszichés állapotának hirtelen fellépő zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.
Erre csak akkor kerülhet sor, ha az orvos vagy a bíróság úgy látja, hogy intézeti gyógykezelésem a továbbiakban nem indokolt.
Rendőri segédlettel visszahozhatnak.
A bíróság azért van, hogy független fórumként elbírálja, szükséges-e az intézeti gyógykezelésem. Ahhoz, hogy a bíróság körültekintően dönthessen, alaposan ismernie kell az ügyemet. Ezért ezzel kapcsolatosan meghallgatja a kezelőorvosomat, a pszichiáter szakértőt, s engem is, s csak ezután dönt. A meghallgatást általában a pszichiátriai intézményben tartják, pl. egy orvosi szobában. Rajtam és a bírón kívül ott lesz még a jegyzőkönyvvezető, aki a meghallgatás során jegyzetel, majd leírja a határozatot. Ott lesz az intézet képviselője, aki lehet a kezelőorvosom is. És természetesen ott lesz a képviselőm, gondnokom, meghatalmazott képviselőm vagy ügygondnokom.
Igen, képviselhet a törvényes képviselőm (ha van ilyen) vagy a gondnokom. Ha ilyen nincs, akkor meghatalmazhatok egy ügyvédet vagy a betegjogi képviselőt. Ha egyiket sem kívánom meghatalmazni, akkor a bíróság a képviseletemre ügygondnokot rendel ki.
A meghallgatáson általában először engem kérdez a bíró. Leírja nevemet, adataimat, megkérdezi hogy érzem magam, s egyetértek-e a gyógykezelésemmel. Ezek után orvosomat kérdezi meg, majd a független szakértő véleményét ismerteti (ha jelen van a szakértő, akkor természetesen személyesen számol be). Végül a képviselőmet kérdezi meg, szerinte mi szolgálja jobban az érdekeimet. Ezután a bíróság határozatot hoz (ez idő alatt ki kell menni a helyiségből), amit utána előttünk ismertet. A legvégén megkérdez engem és a képviselőmet, kívánunk-e a határozat ellen fellebbezni.
Az önkéntes betegeknek két csoportja van. Az elsőbe a cselekvőképes betegek, a második csoportba pedig a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen betegek tartoznak. A második csoportbatartozó betegeknek általában van gondnokuk. Azért fontos ezt tudnom, mert ha cselekvőképes beteg vagyok, akkor kérnem kell, ha azt akarom, hogy a bíróság az intézeti gyógykezeltségem indokoltságát megvizsgálja. Kérelmemről orvosom haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság pedig a kérelem odaérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. Ha a gyógykezelés nem indokolt, elrendeli elbocsátásomat. De határozhat úgy is a bíróság, hogy szükséges a kötelező intézeti gyógykezelésem.
Felvételemet követően az intézet vezetője 24 órán belül értesíti a bíróságot. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül dönt arról, hogy indokolt volt-e a beszállítás, és szükséges-e az intézeti gyógykezelésem. Ha igen, akkor elrendeli kötelező intézeti gyógykezelésem. Ha úgy látja, nem volt indokolt, akkor elrendeli az intézetből való elbocsátásomat.
A betegjogi képviselő az a személy, akihez fordulhatok, ha valami sérelem ért, ő az, aki ellátja a betegek jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. Segít a panaszok megfogalmazásában és kezdeményezheti is azok vizsgálatát. Minden kórházban hetente legalább egy alkalommal (meghatározott időben, ami ki van függesztve az intézményben) lehet felkeresni. Ha további kérdése van, vagy szeretné felvenni a kapcsolatot egy olyan független szervezettel, amely a pszichiátriai visszaélésekkel, sérelmekkel foglalkozik, keressen meg minket írásban vagy telefonon!
A fenti tájékoztatót le is töltheti honlapunkról pdf formátumban, amely olvasásához az ingyenes Acrobat Reader szoftver szükséges. Ha ezzel nem rendelkezik, akkor az alábbi képre kattintva töltheti le.
Ez a tájékoztató a kórházak pszichiátriai osztályaira, illetve pszichiátriai otthonokba került embereknek próbál segíteni azzal, hogy megismerteti őket jogaikkal.
A jogsegély tájékoztatót kérdés-felelet formájában szerkesztettük. Így nem muszáj elolvasni az egészet, elég csak azt a részt, amely felkeltette az érdeklődését vagy amelyikre jelen pillanatban szüksége van.
A pszichiátriai betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. (154.) törvény szabályozza. Ebben a törvényben részletesen megtalálhatóak az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételei, színvonalának garanciái is. Egy betegjogi képviselet - tapasztalt betegjogi képviselők által - segít Önnek a betegjogok érvényesítésében.
Bizonyára megválaszol majd néhány Önben már felmerült kérdést, de előfordulhat, hogy nem mindet. Kérjük, ebben az esetben forduljon alapítványunkhoz, mert az ingyenes jogsegélyszolgálat Önt is megilleti!
A Jogsegélyszolgálat munkatársai minden hétköznap 9:30-17 óráig elérhetők a következő számokon:
Vonalas: 06 (1) 342-6355
Mobil: 06 (70) 330 5384
Postai cím: 1461 Budapest, Pf.: 182.
E-mail: info@cchr.hu