Hogyan lehet megbízni egy olyan orvosban, akit semmilyen felelősség nem terhel a tetteiért?
1. A pszichiáternek adnak igazat a betegekkel szemben
A pszichiáternek, vagyis az „elmebetegek” kezelésére szakosodott orvosnak mindig igaza lesz, mivel a betegeit egytől egyig „mentálisan zavartnak” tekintik.
A beteg panaszát tehát a hatóságok is kétségekkel fogadják, vagy figyelmen kívül hagyják, feltételezve, hogy mivel „mentális zavarral” küzd, nem látja oly tisztán a valóságot, mint az „egészséges emberek”.
Hogyan derül hát ki, ha a pszichiáter hibázik, vagy visszaél a beteg jogaival?
Egyedül a kezelésekről szóló dokumentációk igazolhatják a visszaélések vagy jogsértéseket. Az ellentmondó adatokat és szabálytalanságokat azonban többnyire csak egy szakértő képes észrevenni.
2. Egy pszichiáternek soha nem kell bebizonyítania semmit
Ha egy átlagos szakorvos által nyújtott kezelés után a beteg rosszabbul lesz, melyre a beteg hivatalos panasszal reagál, a szakorvos alátámaszthatja döntéseit azokkal a vizsgálati eredményekkel (vérképelemzés, képalkotó vizsgálatok, stb.), melyeket végrehajtottak a betegen a kezelések megkezdése előtt.
A pszichiáter esetében a vizsgálati rész kimarad, hiszen semmilyen tényleges teszt vagy vizsgálati módszer nem áll rendelkezésre egy tényleges testi betegség, elváltozás bizonyításához. És mivel ezek nem léteznek, a pszichiáternek ezért nem kell elszámolnia senki felé arról, hogyan állította fel az aktuális diagnózist.
3. A pszichiáterek akár egy életre gyógyszerfüggővé tehetik az embereket
A pszichiátriában a „mentális zavarokra” alkalmazott terápia szinte kivétel nélkül receptre felírt tudatmódosító szereket jelent. Cseppet sem ritka eset, hogy a beteget évtizedeken át „kezelik” különféle hatóanyagokkal, melyek többsége meglepően erős hozzászokást okoz. A gyógyszerfüggővé tett betegekért pedig egyetlen pszichiáter sem felelős, hiszen a „szakmai protokoll” szerint járt el.
Mivel nincs szükség sem labor-, sem képalkotó vizsgálatokra (MRI, CT), így például enyhe szorongásra utaló tünetek esetén már felírhatóak erős tudatmódosító szerek is.
4. A pszichiátriai szerek mellékhatásai és elvonási tünetei zárt osztályra juttathatják a a gyanútlan pácienseket
Minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai. Mégis igen kevés olyan szer jut eszünkbe, ami agresszívvá, tébolyulttá, mániássá, vagy öngyilkos hajlamúvá teheti az embert akár a terápiás adagokban is. Ha pedig egy ideig kimarad a régóta szedett antidepresszáns, vagy egyéb tudatmódosító szer, az elvonási tünetek olyan lehengerlő erővel zúdulhatnak az emberre, hogy a tüneteik alapján gondolkodás nélkül zárt osztályra szállíthatják, ahol még erősebb szereket is kaphat a hallucinációkra, pánik- vagy dührohamokra, mielőtt kikötözik és bepelenkázzák.