Megdöbbentő - de nem meglepő - hirek a pszichiátriáról

Váratlan fordulat: vádat emeltek a pszichiáternő ellen

small.stockvault drugs165789Újabb fejezetéhez érkezett a tragikusan elhunyt dunaújvárosi fiú, D. Árpád története: hosszas huzavona után az ügyészség most vádat emelt a pszichiáternő ellen, akinek „gondoskodása” alatt a fiú másfél nap alatt meghalt a kórházban.

A 21 éves D. Árpádot még 2015-ben vitte édesanyja a Dunaújvárosi Kórházba rosszullét miatt. Ott a pszichiátriai osztályon helyezték el; az anya ebbe csak azzal a feltétellel egyezett bele, ha fiát nem teszik át a zárt osztályra. A másnapi látogatáskor a család a fiút a zárt osztályon találta meg, kikötözve, bepelenkázva, önkívületi állapotban. A halálra rémült anyát a pszichiátriai osztály személyzete azzal nyugtatta meg: minden rendben, ez teljesen normális menete a kezelésnek, másnapra a fiú már jól lesz. Az édesanya másnap reggel kapta a telefont a kórházból: a fia meghalt.

A tragédiától lesújtott család feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során készült szakértői vélemény úgy találta, hogy a pszichiáternő többszörösen szakmai szabályszegést követett el, ami alkalmas foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés megállapítására. Ennek ellenére a nyomozás végeztével az ügyészség úgy döntött, hogy mivel az elkövető idős korú és büntetlen előéletű, a vádemelést egy évre elhalasztja, és ha az egy év alatt a pszichiáternő újabb bűncselekményt nem követ el, az eljárást megszünteti.

A család mély megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy senkit nem akarnak felelősségre vonni a fiatalember haláláért. Ezért az édesanya a városi ügyészség döntése ellen panasszal fordult a megyei ügyészséghez, amely úgy döntött, hogy a nyomozást folytatni kell. Így is történt, és az ügy végül 2018 decemberében érkezett újabb fontos állomáshoz: a városi ügyészség vádat emelt a pszichiáternő ellen.

A városi ügyészség korábbi véleményével szemben, amely szerint „Az elkövető büntetlen előéletű, idős korú személy, aki... mindeddig kifogástalan életvitelt tanúsított, hivatását maradéktalanul, nagy körültekintéssel gyakorolta, ezért alappal feltételezhető, hogy újabb törvénybe ütköző cselekményt nem követ el”, a megyei ügyészség így fogalmazott: „A gyanúsított a felelősségét és az annak alapjául szolgáló tényeket mindvégig vitatta, a cselekmény miatti őszinte megbánásának nem adott hangot, ehhez képest nincs alap azt feltételezni, hogy az ügyészi intézkedés kedvező irányba mozdítaná a gyanúsított magatartását. Minderre kizárólag a bírósági eljárás lefolytatása és joghátrány alkalmazása esetén van esély.”

A pszichiátria zárt osztályán tragikusan elhunyt fiú ügye tehát 2019-ben a bíróságon folytatódik, ahol a pszichiáternek szembe kell néznie a fiú családjával, és felelnie kell az ellene felhozott vádakra.

Gyógyszerek helyett testmozgás

active adult aerobic 864990Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a testmozgás nemcsak a mentális egészség megőrzéséhez szükséges, de akár a krónikus mentális betegségeket is gyógyíthatja. Példának okáért: ma már egyértelmű, hogy a testmozgás csökkenti a depresszió valószínűségét, és karban tartja a mentális egészséget az öregedés során. A kezelés tekintetében a testmozgás éppen olyan hatékonynak bizonyul mint a gyógyszerek, olyan állapotokban is, mint az enyhe és középsúlyos depresszió, demencia, szorongás, és a kognitív problémák a skizofréniában.

De hogyan?

Leegyszerűsítve: A testmozgás közvetlen hatással van az agyra. A rendszeres testmozgás növeli az agy bizonyos régióinak térfogatát, úgy, hogy jobb vérellátást biztosít, ami javítja az agysejtek oxigén és tápanyagellátását, és elősegíti az agysejtek jelátvitelét, növekedését és egymással való kapcsolatait.

A mentális egészségben a legfontosabb tényező a hippokampusz – az agy azon része, amely a memóriáért, az érzelmek szabályozásáért és a tanulásért felelős. Állatkísérletek meggyőzően azt mutatták, hogy a testmozgás hatására új agysejtek jönnek létre a hippokampuszban (neurogenezis), előzetes bizonyítékok alapján ez ugyanígy igaz az emberekre is.

Madhukar Trivedi pszichiáter bemutatta, hogy heti három-négy alkalommal elvégzett 45-60 perces aerob vagy erőnléti edzés, segíteni tud akár a krónikus depresszión is. A hatás általában négy hét után válik érezhetővé (ennyi idő kell a neurogenezis beindulásához), és folytatni kell 10-12héten át a legjobb antidepresszáns hatás eléréséhez.

 

Az eredeti cikk a Psychology Today-en jelent meg, 2018. május 22-én.

Az öngyilkosság dilemmája

stop children suicide 2803392 1920Míg Magyarországon nagyon gyakran hallani arról, hogy az öngyilkosságokat elsősorban a kezeletlen mentális betegségek váltják ki, az alábbiakban bemutatott tanulmányok éppen ennek az ellenkezőjérőltesznek tanúbizonyságot.

2014-ben dán kutatók bemutatták, hogy az öngyilkosság kockázata drámaian megnő a „kezelés szintjének” emelkedésével. Úgy találták, hogy összehasonlítva a korban és nemben megegyező emberekkel, akik az előző évben nem kaptak semmilyen pszichiátriai kezelést, az öngyilkossági kockázat:

   – 5,8-szor magasabb volt azoknál, akik pszichiátriai szereket szedtek (de más kezelést nem kaptak)
   – 8,2-szer magasabb volt azoknál, akik járóbetegként voltak kapcsolatban mentális egészségügyi                             szakemberrel
   – 27,9-szer magasabb volt azoknál, akik sürgősségi pszich iátriai ellátásban részesültek 
    – 44,3-szor magasabb volt azoknál, akiket felvettek fekvőbetegként egy kórház pszichiátriai osztályán

 

Bár ez a lépésenkénti emelkedés várhatónak tűnhet, mivel a betegek küzdelmei is valószínűleg erősödnek ahogyan haladnak a kezelések fokozatain, a kutatók megjegyezték, hogy az emelkedett öngyilkossági kockázat kiemelten vonatkozik a házas emberekre, a jobban kereső és tanultabb emberekre, akik sosem próbálkoztak öngyilkossággal korábban.

„A dózis-hatás összefüggés a pszichiátriai kezelés és a befejezett öngyilkosságok között meredekebb azoknál az alcsoportoknál, akiknél alacsonyabb az öngyilkosság kockázata”, írták a kutatók.

Bár ez a dán kutatás bemutatott egy „nyugtalanító eshetőséget”, hiányzott belőle a szükséges összehasonlítási csoport az aggodalom további feltérképezéséhez. Milyen lehetett az öngyilkossági mutató azoknál, akik ugyanilyen pszichiátriai diagnózist kaptak, de nem részesültek kezelésben?

Egy, az Egyesült Államok Veteránügyek Osztálya által kiadott 2016-os jelentés megadja ezt az összehasonlítást. Ez magában foglalja 55 millió feljegyzésnek vizsgálatát 1979-től egészen 2014-ig, 50 államból. A jelentés részletezi a veteránok öngyilkossági mutatóit 2001-től 2014-ig, és bemutat két összehasonlítást, melyek megválaszolják a szóban forgó kérdést.

Először is felfedte, hogy azok akik mentális egészségügyi vagy szerfüggőségi diagnózist kaptak, és részesültek mentális egészségügyi kezelésben, 50%-kal gyakrabban haltak meg öngyilkosság miatt, mint azok, akik semmilyen kezelést nem kaptak.

Másodszor, a jelentés igazolta, hogy azok között akik nem kaptak pszichiátriai diagnózist, viszont részesültek kezelésben, magasabb arányban haltak meg öngyilkosság miatt, mint azok akik nem kaptak kezelést.

Más szavakkal, összehasonlítva a hasonló diagnosztikai állapotú veteránokat (akár kaptak diagnózist, akár nem), a mentális egészségügyi kezelésben részesültek sokkal magasabb arányban lettek öngyilkosok.

Ezen adatok ismeretében mindenképpen kétségbe vonható az a feltevés, hogy az emberek a pszichiátriai kezelés hiányának okán lesznek öngyilkosok. Mi több, nagyon is feltétezhető, hogy maga a kezelés az, ami ezt a mérleget a rossz irányba billenti.

 

Az eredeti cikk: https://www.madinamerica.com/2018/08/suicide-in-the-age-of-prozac/

A pszichiátriákon ma is gyakran sértik a legalapvetőbb jogokat

public hospital70 éves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

A pszichiátriákon ma is gyakran sértik a legalapvetőbb jogokat



Éppen 70 esztendeje, hogy 1948. december 10-én, a II. világháború borzalmaiból ocsúdva, az Egyesült Nemzetek tagállamai egybehangzóan elfogadták a nyilatkozatot, amely minden emberi lény legalapvetőbb jogait fekteti le. Az Egyesült Államok 32. elnöke, Franklin D. Roosevelt felesége, Eleanor Roosevelt aktív közreműködésével létrejött nyilatkozat azóta is iránymutató az emberek alapvető jogainak tekintetében. De vajon 70 év elég volt ahhoz, hogy mindez a gyakorlatba is átkerüljön? Vagy vannak még olyan területek, ahol semmibe veszik e jogokat?

A háború borzalmas pusztítását követően egy dologban alighanem mindenki egyetértett, közemberek és államférfiak egyaránt: ilyen többet nem történhet meg. Ez a gondolat hívott életre egy olyan nemzetközi megegyezést, amely a továbbiakban elejét veheti az addig példa nélkül álló bűntettek újbóli megtörténtének. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag fogadta el, ám nyolc ország – a szovjet blokk és Szaúd-Arábia – tartózkodott. Az aláírás óta december 10-én ünnepeljük az emberi jogok világnapját.

A Nyilatkozat 30 pontja tisztán megfogalmazza, mik azok az emberi jogok, amelyek minden egyes emberi lényt kivétel nélkül, születésénél fogva megilletnek. De az országok, amelyek aláírásukkal magukénak deklarálták ezt a fontos egyezményt, vajon komolyan veszik-e az abban leírtakat, vagy idealista szavaknak gondolják csupán?

A válaszért nem kell messzire mennünk. Ha végigtekintünk a napjainkban is dúló, ideológiai vagy vallási okokból kirobbant háborúkon, a gyermekprostitúció és az emberkereskedelem elterjedtségén, könnyen beláthatjuk, hogy a Nyilatkozat sok helyütt ma is csupán idealista álom.

Még rosszabb, amikor a legalapvetőbb jogokat a legkiszolgáltatottabb emberek rovására tiporják. Ráadásul olyan helyeken, ahol az emberek többsége a legkevésbé számítana rá. Egy nemzetközi emberi jogi szervezet, az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért, amely a pszichiátriai intézetekben történő jogsértések feltárásával és megszüntetésével foglalkozik, a világnap kapcsán felhívja a figyelmet: a pszichiátriákon sok helyen a mai napig olyan súlyosan sértik az emberi jogokat és méltóságot, amit a többség egyszerűen el sem hisz – kivéve, ha saját szemükkel látják.

A Nyilatkozat 5. cikke például így fogalmaz: „Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.” Mégis: a pszichiátriákon világszerte ma is százezerszám elektrosokkolnak pácienseket. A fizikai vagy kémiai korlátozás, az ágyhoz kötözés, a büntetés, a megalázó bánásmód szinte mindennapos részei a mai pszichiátriai kezeléseknek – sokszor Magyarországon is.

Vagy ott van például a 9. cikk: „Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.” Mégsincs szükség sokra, hogy valaki akarata ellenére a pszichiátrián találja magát – az emberjogi szervezet számos olyan eseten dolgozott már, amikor vagyoni vagy örökségi vita, gyermekelhelyezési ügy, válóperi összeütközés vagy hasonló vitás helyzet miatt került az egyik fél kényszerrel a zárt osztályra, és ehhez elég volt egy ügyesen szerzett orvosi beutaló. A pszichiátriát megjárt ember aztán már hátránnyal indul bármely vitás ügyben – akármennyire is jogtalan volt a beszállítása. Úgy tűnik, mai világunkban a pszichiátria az egyetlen hely, ahol úgy foszthatnak meg valakit a szabadságától, hogy nem követett el bűncselekményt. Ráadásul Magyarországon a hivatalos adatok szerint évente tízezres nagyságrendben rendelik el a kötelező pszichiátriai kezeléseket.

A pszichiátriákon történő atrocitásokról és jogsértésekről napvilágra kerülő hírek szinte mindennaposak, Magyarországon és a világ más részein egyaránt. Nem véletlen, hogy 2017-ben az ENSZ egyik különleges referense sürgős szemléletváltást és radikális módszerváltásokat javasolt a mentális egészségügyben. Dainius Pūras professzor jelentésében, amely tavaly június elején került az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé Genfben, komoly kritikai észrevételeket fogalmazott meg a jelenlegi, vezető pszichiáterek által oly nagyra magasztalt pszichiátriai rendszerrel és kezelésekkel kapcsolatban: „Most már egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre egy olyan rendszer kudarcáról, amely túlzott módon támaszkodik a mentális egészségügyi szolgáltatások orvosbiológiai modelljére, beleértve a tudatmódosító gyógyszerek elsődleges és eltúlzott használatát, és mégis, ezek a modellek továbbra is fennmaradnak”, mondta Mr. Pūras.

Jelentésében Mr. Pūras figyelmeztetett, hogy a hatalom és a döntéshozás a mentális egészségügyben az „orvosbiológiai kapuőrök” kezében összpontosul, különösen azokéban, akik a biológiai pszichiátriát képviselik. (Azt a pszichiátriát, amely az embert csupán lélek nélküli állatnak, biológiai reakciók összességének tekinti.) E kapuőrök, akiket a gyógyszeripar támogat, azzal tartják fenn hatalmukat, hogy két idejétmúlt elképzeléshez ragaszkodnak: hogy a mentális nehézségekkel küzdő és „mentális zavarral” diagnosztizált emberek veszélyesek, illetve hogy a biológiai beavatkozás számos esetben orvosilag szükséges. „Ezen elképzelések állandósítják a megbélyegzést és megkülönböztetést, csakúgy, mint a kényszerítés gyakorlatát, amely széles körben elfogadott marad napjaink mentális egészségügyi rendszerében”, húzta alá Mr. Pūras.

Nem ez volt az utolsó alkalom, hogy az ENSZ az alapvető emberi jogok védelme érdekében a pszichiáterek jogosultságainak csökkentését javasolta. Az A/HRC/39/36 számú, Mentális egészségügy és emberi jogok című 2018-as ENSZ-jelentés így fogalmazott:

„Az államoknak biztosítaniuk kellene, hogy minden egészségügyi ellátás és szolgáltatás, beleértve minden mentális egészségügyi ellátást és szolgáltatást, az érintett egyén szabad és tájékozott beleegyezésén alapuljon, és hogy azok a jogi rendelkezések és irányelvek, amelyek engedélyezik a kényszerítések és kényszerbeavatkozások használatát, ideértve az akarat ellenére történő kórházba vagy intézetbe szállítást, a korlátozások, pszichiátriai agysebészet, kényszergyógyszerezés és más kényszerítő eszközök alkalmazását,... hatályon kívül kerüljenek.”

70 évvel azután, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata megszületett, még mindig rengeteg a teendő, hogy a mindenkit megillető alapjogok a helyükre kerüljenek. Ehhez elengedhetetlen annak elérése, hogy egy olyan, visszaélésektől hemzsegő területen, mint napjaink pszichiátriája, kérlelhetetlenül és maradéktalanul érvényre jussanak az emberi jogok, és a megalázás, a kárt okozó kezelések, az alapjogok sárba tiprása végre eltűnjenek a múlt süllyesztőjében.

Fekáliával elfertőzött sebbel halt meg a kórházban

hosp coldHosszú és fájdalmas kálváriát járt be az a Jász-Nagykun-Szolnok megyei férfi, akinek állapota tíz évnyi pszichiátriai kezelés során egyre csak romlott. A sorozatnyi elektrosokk szintén nem segített, széklettel fertőzött sebei csak tovább rontották a helyzetét; a férfi végül a különféle szövődmények eredményeképpen meghalt. A család feljelentést tett.

A fiatal férfi 2008 óta vendégeskedett folyamatosan Jász-Nagykun-Szolnok megye kórházainak pszichiátriai osztályain. Az évek során pszichiátriai szerek számtalan kombinációját próbálták ki rajta – eredménytelenül, a férfi állapota egyre csak romlott. Végül 2017-ben Szolnokon egy olyan új depóinjekciót (vagyis tartós, elnyújtott felszívódású injekciót) kapott, amely a hivatalos gyógyszeradatbázis szerint Magyarországon nem is volt forgalomban.

A férfi eddig sem nyert sokat az éveken át tartó pszichiátriai kezelésekből, a depóinjekció után viszont különösen rosszra fordult a helyzet: testvére megfigyelése szerint szűnni nem akaró, pánikrohamszerű állapot lett úrrá rajta, naphosszat remegett keze-lába, nehezen nyelt, folyamatosan verejtékezett, nyugtalansága mellett állandó volt szapora szívverése.

Újabb kórházi beutalás következett. A másfél hét múlva történt belgyógyászati vizsgálat megállapította, hogy izmai merevek, lábfeje duzzadt, jobb csípőjén felfekvésből adódó seb található. A férfit családtagjai naponta látogatták, de – beszámolójuk szerint – kezelőorvost egyetlen alkalommal sem láttak rokonuknál. Telefonon próbáltak információt szerezni, ám nem kaptak válaszokat a férfi állapotáról. Emiatt a szülők intézkedésének köszönhetően 2017 októberében mentővel szállították egy budapesti pszichiátriai klinikára.

A budapesti pszichiátrián állapota tovább rosszabbodott. A felfekvéses seb kiterjedt és elmélyült, a belgyógyászati leírás szerint több alkalommal híg széklettel (!) szennyeződött. Az orvosi dokumentáció szerint „...aktuálisan is nagy mennyiségű bűzös széklet pelenkában. Hólyagkatéterén át törmelékes barna színű koncentrált vizelet ürül.”

A pszichiáterek elektrosokk-kezelést javasoltak, így a férfit tízszer elektrosokkolták. Az ezt követő neurológiai vizsgálat aluszékonyságot, meglassultságot, illetve test szerte finom izomrángásokat észlelt.

A férfi állapota tovább romlott, a minimális táplálék- és folyadékfelvétel miatt testsúlya erőteljesen lecsökkent. Egy ezt követő vizsgálat végül húsevő baktérium fertőzést igazolt a testében. A férfit újra a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórházba szállították, ahol azonban az előrehaladott folyamatot megállítani már nem tudták; 2018 januárjában a húsevő baktérium okozta fertőzés és keringési elégtelenség miatt 37 évesen meghalt.

A férfi családja bűncselekmény gyanúja miatt a rendőrségen feljelentést tett, a nyomozás jelenleg is zajlik.

Maradandó károsodást szenvedett a megmérgezett férfi

man 2734073 1920Feszültség és alvászavar miatt keresett segítséget a pszichiátrián a bajai férfi. A beállított pszichiátriai szer évekig tartó szedése után furcsa tünetek jelentkeztek: a férfin időbeli orientáltság zavara és a gondolkodási képesség jelentős csökkenése lett úrrá. Kiderült: a pszichiátriai szer szintjét a vérben nem ellenőrizték elég gyakran, így az mérgező szintet ért el. Bár egyes panaszai javultak, a férfi beszédkárosodása, úgy tűnik, maradandóvá vált.

A bajai kórház pszichiátriáján 2013-ban felírt szer lítiumot tartalmaz, egy olyan fémet, amely felhalmozódás esetén mérgezést vált ki. A férfi évekig szedte a szert úgy, hogy annak szintjét nem ellenőrizték megfelelő időközönként; bár a hivatalos előirat szerint egy hónapig hetente, három hónapig havonta, majd háromhavonta kell ellenőrizni, volt olyan időszak, amikor 14 hónapig nem nézték meg, milyen magas a vér lítium-szintje.

Egy idő után a felesége hívta fel a kezelőorvos figyelmét: férjénél időbeli orientáltság zavara lépett fel és a globális gondolkodás képességének elvesztése következett be. Férje rendszeresen járt külföldre vásárolni, és a kezelés alatt teljesen megváltozott: például vezetés közben nem figyelte a közlekedési táblákat, fogalma sem volt, induláskor mennyi üzemanyag van az autóban, vagy hogy mennyi pénz van nála.

2016 júniusában már olyan rossz állapotban volt, hogy ismét pszichiáterhez került, aki újabb két pszichiátriai szert írt fel neki. Miután ezeket szedni kezdte, rémálmok, alvajárás, térbeli és időbeli dezorientáció jelentek meg viselkedésében. Így aztán újra befektették a pszichiátriára, ahol visszaállították a lítium-terápiát.

A 2016 őszén elvégzett méréskor a férfi vérében a lítium szintje a maximálisan megengedett érték közel kétszerese volt. Ennek ellenére a pszichiáter a „terápiát” nem állította le. A férfi állapota rohamosan romlott: éjjel már nem tudott aludni, szaladgált, dobálta magát az ágyon, izomrángásai és remegése egyre erősebbé váltak. A felesége szállíttatta a kórházba, ahol a vérvételt követően kiderült: a férfi lítiumszintje már meghaladta a megengedett érték háromszorosát. Csupán ezután kezdték meg a lítiummérgezés kezelését. A férfinak ekkor már nyelési nehézségei voltak, a feleségének nem tudott válaszolni; a kórházban öntudatlanul, bepelenkázva és kikötözve feküdt.

A pszichiátriáról az intenzívre került, ahol gerinccsapolást végeztek rajta. Egyéb kiegészítő terápiáknak köszönhetően állapota lassacskán javulni kezdett. Miután állapota stabilizálódott, rehabilitációs kezelésekben vett részt, hogy ellensúlyozni próbálják a pszichiátriai szer okozta mérgezés káros hatásait. Gyógytornász segítségével lassan ismét lábra tudott állni és a négy végtagra kiterjedő bizonytalan mozgása és egyensúlyzavara fokozatosan javult, de teljesen nem múlt el. Viszont súlyos beszédkárosodása, összefolyó, érthetetlen beszéde maradandóvá vált. 2017-ben a Bács-Kiskun Megyei kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala 70%-os össz-szervezeti egészségkárosodást állapított meg.

A férfi a pszichiátrián vele történtek miatt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének gyanújával feljelentést tett, a nyomozás jelenleg folyamatban van.

Egy rövid videóbejátszás a férfiról:

https://youtu.be/z82S0eZlh0k

Friss hírek

Thumbnail Valószínűtlennek tűnhet az a történet, ami egy budapesti anyukával esett meg a közelmúltban: okos, eleven fiával gyermekpszichiáterhez kellett fordulniuk, és mivel az anya nem engedte, hogy...
Tiltakozik a család az ítélet ellen
2019. április 01. hétfő
Thumbnail Újabb bizarr fejlemény borzolja annak a megtört édesanyának az idegeit, akinek egyetlen fia másfél nap pszichiátriai zártosztályos „gondoskodás” után vesztette életét. Hosszas jogi küzdelem és...
Thumbnail Gondoljuk csak végig. Az agyunk folyamatosan „be van kapcsolva”. Gondoskodik a gondolatainkról és mozgásunkról, a légzésünkről és a szívverésünkről, az érzékeléseinkről – keményen dolgozik...
Thumbnail 24 éve, hogy a délszláv konfliktus idején, 1995. július 11-én szerb katonák vonultak be a boszniai Srebrenicába, ahol néhány nap alatt mintegy nyolcezer muzulmán férfit mészároltak le és 30 ezer nőt és...
Thumbnail A szorongás, áramütés-érzés, rossz hangulat, szédülés és álmatlanság csak néhány tünet azok közül, amelyekről a páciensek beszámoltak, mikor elhagyták a depresszióra felírt szereket, írja az angol...
More inFriss hírek