“Gyógyszerek” helyett testmozgás

A legtöbben úgy találjuk, hogy egy séta a szép napos időben, vagy egy edzés a konditeremben jót tesz a hangulatunknak. A testmozgásról ismert adat, hogy serkenti az endorfinok termelődését, a test természetes “jó érzés” hormonjait, amelyek hatására a problémáink könnyebben kezelhetőnek tűnnek. Már eleve az, hogy az edzésre koncentrálunk, felszabadítja a figyelmünket az ektuális problémáinkról.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a testmozgás nemcsak a mentális egészség megőrzéséhez szükséges, de akár a krónikus mentális betegségeket is gyógyíthatja. Példának okáért: ma már egyértelmű, hogy a testmozgás csökkenti a depresszió valószínűségét, és karban tartja a mentális egészséget az öregedés során. A kezelés tekintetében a testmozgás éppen olyan hatékonynak bizonyul mint a gyógyszerek, olyan diagnózisok esetén is, mint a depresszió, demencia, szorongás, vagy a kognitív problémák a skizofréniában.

De hogyan?

Leegyszerűsítve: A testmozgás közvetlen hatással van az agyra. A rendszeres testmozgás növeli az agy bizonyos régióinak térfogatát, úgy, hogy jobb vérellátást biztosít, ami javítja az agysejtek oxigén és tápanyagellátását, és elősegíti az agysejtek jelátvitelét (kommunikációját) és növekedését.

A mentális egészségben a legfontosabb tényező a hippokampusz – az agy azon része, amely a memóriáért, az érzelmek szabályozásáért és a tanulásért felelős. Állatkísérletek meggyőzően azt mutatták, hogy a testmozgás hatására új agysejtek jönnek létre a hippokampuszban (neurogenezis), előzetes bizonyítékok alapján ez ugyanígy igaz az emberekre is.

Madhukar Trivedi pszichiáter bemutatta, hogy heti három-négy alkalommal elvégzett 45-60 perces aerob vagy erőnléti edzés, segíteni tud akár a krónikus depresszión is. A hatás általában négy hét után válik érezhetővé (ennyi idő kell a neurogenezis beindulásához), és folytatni kell 10-12 héten át a legjobb antidepresszáns hatás eléréséhez.