Evelyn Scogin megjelent az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatala Neurológiai Eszközök részlegének az elektrokonvulzív terápia (ECT) eszközének új besorolását vizsgáló bizottsága előtt 2011. január 27-én. Ez a tanúságtétele, amely az ülésről készült, publikált jelentésben olvasható.
A nevem Evelyn Scogin. Azért vagyok itt, hogy elmondjam az ECT kezelésem történetét, hogy érthető legyen, milyen károsodást okoz ez a gép minden egyes használatakor. 2004-ben kerültem be a pszichiátriai kezelés rendszerébe, 47 évesen. Abban az időben súlyos stressznek voltam kitéve. Tehát segítségért és tanácsért mentálhigiénés szakemberhez fordultam. Úgy mentem el pszichiáterhez, hogy reméltem, egy egészségügyi szakembertől segítséget fogok kapni az érzelmi problémáim megoldásában. Ez a bizalom vezetett.
Amikor elmentem a kórházba, egy fajta pszichiátriai gyógyszert szedtem, amikor kijöttem, már 7 fajta gyógyszert kaptam. A pszichiáter bipoláris zavarral diagnosztizált. Azt javasolta, hogy hagyjak fel az addigi szakmámmal, ami gyengén halló tanulók segítése volt. Egy hónappal később, 2005 januárjában ismét kórházba kerültem, mert depressziós voltam.
A nővérem arról tájékoztatott, hogy a pszichiáter az ECT-kezelést biztonságosként írta le, legfeljebb a kezelés napjára terjed ki a memória elvesztése, és röviddel azután visszatér.
Azért mondom, hogy a nővérem mondta ezt nekem, mert nem emlékszem semmilyen beszélgetésre a pszichiáterrel az ECT-vel kapcsolatban. Soha nem jutott eszembe, hogy valami, amit egy szakember ajánl, az ártalmas lehetne a számomra. Nincs emlékem a találkozóról és az azt követő eseményekről.
Hat hónapon át különféle kezeléseknek vetettek alá. A kezelésem során az érzelmi, fizikai és kognitív egészségem súlyosan romlott.
A családom tájékoztatott, mivel én nem emlékszem rá, hogy amikor kiengedtek a kórházból, jó ideig nem lehetett egyedül hagyni, mert nem tudtam, hogy hol vagyok, és eltévedhettem volna. Gyakran nem tudtam megmondani a saját nevemet, és nem emlékeztem a gyerekeim nevére. Nemcsak arról az időszakról vesztettem el az emlékezetemet, amikor ennek a kezelésnek alávetettek, hanem 2003-tól, két évvel a kezelés előttről, szinte minden emlékemet törlődött egészen 2008-ig, három évvel a kezelés leállítása utánig. Nem tudtam logikusan beszélni és írni, mert az emlékezetem annyira korlátozott volt, mint akinek szélütése volt. Lehetetlenné vált, hogy a napi szükségleteimet el tudjam látni. Az egyik testvéremnek kellett átvennie a bankszámlám kezelését. Már nem tudtam vezetni, vagy önállóan kezelni a napi postámat.
Az elmúlt években hosszú és kemény harcokat vívtam, hogy felépüljek ennek a visszaélésnek a következményeiből és újjáépítsem az életem. Soha nem fogom tudni helyrehozni azt a részét az életemnek, amit elloptak tőlem, az emlékezetemet. Ezen tartós káros hatások miatt nem tudtam visszatérni a választott tanári szakmámhoz. Most új szakmát tanulok, de továbbra is mindennapi küzdelem számomra az új feladatok megtanulása.
Csak a pszichiáterek hisznek abban, hogy az ECT segít, ha a pácienseket kérdezik, néhány ritka kivételtől eltekintve, nem állítják azt, hogy ez segített nekik. Az ECT lerombolta az életemet. Önök, ez a bizottság, ne vegyenek részt az emberi elmék megsemmisítésében ezzel a veszélyes eszközzel, amikor semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy bármilyen előnye lenne. Nem szabad engedélyezni ezeket a gépeket és eltörölni az emberek emlékezetét anélkül, hogy megvizsgálták volna, hogy valóban segít-e az embereken. És soha nem bizonyították, hogy hatékonyan képes bármit meggyógyítani, soha.
Sokak számára az FDA jóváhagyása azt jelenti, hogy egy termék hatékony és biztonságos. Ezeket az embereket elárulták. Ha nincsenek bizonyítékok, és a feltett kérdéseket korlátozzák, valamint kizárják a hatékonyság kérdésének bizonyítását, akkor az FDA ezt a testületet használja az árulás eszközeként. Ha Önök részt vesznek ennek a testületnek a munkájában, akkor az Önök ünnepélyes kötelessége mások egészségének megvédése. Megbocsáthatatlanul felelőtlen lenne ezeket az eszközöket a kevésbé veszélyes, II-es osztályba sorolni.
