1990 óta, amikor az Európa Tanács közzétette a bűncselekmények áldozatainak chartáját (okiratát), február 22-e a bűncselekmények áldozatainak világnapja. 1993 óta Magyarországon is tartjuk ezt a világnapot – de szóba kerülnek-e ilyenkor azok a bűncselekmények, melyeknek kiindulópontját orvos által felírt legális drogok jelentik, és amelyek így elkerülhetőek volnának? Hazánkban is rendszeresen történnek ugyanis olyan bűncselekmények, melyeknek kiváltói okai receptre felírt pszichiátriai szerek, s az elkövetők gyakran bestiálisabban végeznek áldozatukkal, mint a “közönséges” gyilkosok.
Azok számára, akik bűncselekmény miatt vesztették el szerettüket, vagy szenvedtek komoly fizikai és érzelmi traumát, az ilyesmi megmagyarázhatatlan és értelmetlen sorscsapásként hat. Pedig a gyilkosságoknak, az erőszakos bűntetteknek és az öngyilkosságoknak olyan oka is lehet, ami csendesen megbújik a háttérben, anélkül hogy bárki gyanakodna rá. Az egyik szempont, amely soha nem képezte érdemi hatósági vizsgálat tárgyát (legalábbis hazánkban), az a kapcsolat az értelmetlen erőszakos bűncselekmények – mint például az iskolai lövöldözések vagy családirtások – és a tudatmódosító pszichiátriai szerek között, amelyek dokumentáltan erőszakot, mániát, pszichózist, sőt gyilkos gondolatokat is okozhatnak.
“Szamurájkarddal metszette le anyósa fejét”, Gyermekei szeme láttára szurkálta agyon feleségét”, “Konyhakéssel szíven szúrta kislányát, majd önmagával is végzett” – csupán néhány a rengeteg szalagcím közül, melyek a magyar sajtóban kaptak nyilvánosságot, és ahol az is felszínre került, hogy az elkövetők pszichiátriai kezelés hatása alatt álltak. Sajnos meglepően sok esetben derül ki (és sokszor épp a leghátborzongatóbb esetekben), hogy a gyilkosságok elkövetői nyugtatókat vagy antidepresszánsokat szedtek, vagy épp azok elvonási tünetei miatt voltak beszámíthatatlanok. Mindössze két éve történt Magyarországon, hogy egy salgótarjáni nő 71 késszúrással végzett saját édesanyjával, de a tettére nem is emlékszik, mert akkor is éppen pszichiátriai szerek hatása alatt volt, melyre még alkoholt is fogyasztott.
Hazánkban közel háromszázezren szednek antidepresszánsokat, és több százezren olyan nyugtatószereket, mint a Xanax – melynek betegtájékoztatója feketén-fehéren leírja, hogy a szer erőszakos késztetéseket válthat ki. Természetesen nem mindenki tapasztal erőszakos reakciókat a szerek szedésétől, viszont a rengeteg hivatalos figyelmeztetésből, melyek ezzel kapcsolatban már napvilágot láttak, az derül ki, hogy a lakosság bizonyos százaléka nagyon is fog. Különböző országok gyógyszerhatóságai eddig összesen 27 figyelmeztetést adtak ki a pszichiátriai szerek által kiváltott erőszak, mánia, pszichózis, ellenségesség, agresszió vagy gyilkossági gondolatok miatt.
Tavaly az amerikai igazságügyi minisztérium által finanszírozott The Violence Project nevű program egy tömeges lövöldözőket tartalmazó adatbázist állított fel, amelynek elemzése során kiderült, hogy a tömeges lövöldözők 23 százaléka pszichiátriai szereket szedett. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű jogvédő szervezet száznál is több hazai esetet gyűjtött össze, ahol a gyilkosság vagy más erőszakos bűncselekmény elkövetője pszichiátriai szerek hatása alatt állt.
A bűncselekmények áldozatainak világnapján az alapítvány felhívja a hatóságok figyelmét, hogy az áldozatok segítésén és az elkövetők üldözésén túl nagyobb figyelmet érdemelne az olyan háttérokok feltárása, mint az erőszakos viselkedést kiváltó pszichiátriai szerek, melyek felírását ráadásul a társadalombiztosító finanszírozza az adófizetők pénzéből. Az ilyen szerek használatának visszaszorításával számos tragédia megelőzhető lenne.