Betegjogok - jogsegélyszolgálat

A pszichiátriai betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat és jogsegély szolgáltatás nyújtásának lehetőségét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. (154.) törvény szabályozza. Ebben a törvényben részletesen megtalálhatók az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételei, színvonalának garanciái, valamint a betegjogok érvényesítésének, jogsegélyszolgálat nyújtásának módjai is.

Ezt a jogsegély tájékoztatót kérdés-felelet formájában szerkesztettük. Így nem muszáj elolvasni az egészet, elég csak azt a részt, amely felkeltette az érdeklődését vagy amelyikre jelen pillanatban szüksége van. Az adott kérdésre kattintva egy lenyíló ablakban olvashatja a válaszokat.

A Betegjogok összefoglalónkat Ön akár le is töltheti az oldal alján található Letöltés gombra kattitnva.

A pszichiátriai betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok

A pszichiátriai betegek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. (154.) törvény szabályozza. Ebben a törvényben részletesen megtalálhatóak az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételei, színvonalának garanciái is.

Milyen jogaim vannak?

Az egészségügyi ellátáshoz való jog (6-9. §)

Jogom van az egészségügyi állapotom által indokolt, megfelelő és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Megkülönböztetés nélküli az ellátás, ha nem történik hátrányos megkülönböztetés társadalmi helyzet, származás, nemzetiség, vallás, politikai nézet, kor, nem, családi állapot, szexuális irányultság, testi vagy értelmi fogyatékosság stb. alapján.
A kezelőorvosom által megállapított bármely diagnózissal vagy terápiával, vagy az egészségügyi intézményből, kórházból tervezett elbocsátásommal vagy más egészségügyi intézménybe történő beutalásommal kapcsolatban kérhetem, hogy más orvos is vizsgáljon meg, s mondja el ezzel kapcsolatos véleményét.

Az emberi méltósághoz való jog (10. §)

Emberi méltóságomat minden esetben tiszteletben kell tartani. Ellátásom során – tekintettel szeméremérzetemre – csak a szükséges időre és csak a feltétlenül szükséges mértékben szabad ruházatom eltávolítani, úgy, hogy csak a bajmegállapítást és gyógyítást végző betegellátók lehetnek jelen. Az emberi méltóság magában foglalja a személyes használati tárgyak használatát, saját ruházat viselését, továbbá az emberi hangon és módon való kezelést.

Kapcsolattartáshoz való jog (11. §)

Jogom van más személyekkel akár írásban, akár szóban ellenőrzés nélkül kapcsolatot tartani és látogatókat fogadni a házirend által megadott időpontokban. Jogom van megtiltani, hogy gyógykezelésem tényét, vagy a gyógykezelésemmel kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárjanak. E kérésemtől orvosom csak akkor tekinthet el, ha közeli hozzátartozóm vagy a gondozásomra kötelezett személy kéri, és a gondozásom érdekében ezen információk kiadására feltétlenül szükség van.
Pszichés krízishelyzetemben jogom van arra, hogy az általam megjelölt személy mellettem tartózkodjon a kórház szabályzatában szereplő feltételekkel és költségtérítés mellett. Jogom van a vallási meggyőződésemnek megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásra, és vallásom szabad gyakorlására.

Tájékoztatáshoz való jog (13. §)

Jogom van arra, hogy számomra is érthető formában – figyelembe véve életkoromat, iskolázottságomat és lelkiállapotomat – részletes tájékoztatást kapjak egészségi állapotomról, a javasolt vizsgálatokról, azok időpontjáról, ellátásom folyamatáról és várható kimeneteléről. Ezzel kapcsolatosan további kérdéseimre is választ kérhetek.
Jogom van megismerni az egyes vizsgálatok eredményét, illetve megtudni a várttól eltérő eredmény feltételezett, vagy bizonyított okait.
Jogom van megismerni az ellátásomban közvetlenül közreműködő személyek neveit, szakképesítését és beosztását.

Egészségügyi dokumentum megismeréséhez való jog (24. §)

Jogom van a rám vonatkozó egészségügyi adatokat már a gyógykezelésem során megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni. Saját költségemre erről másolatot is kérhetek, melyet kötelesek kiadni részemre. (Ezt részletesen az 1997. évi XLVII. (47) törvény 7. §-a szabályozza.) Az egészségügyi intézményből történő elbocsátásomkor zárójelentést kell kapnom.
Az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogom orvos (de csakis orvos) által korlátozható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy ezen dokumentáció megismerése gyógyulásomat nagymértékben veszélyeztetné, vagy más személy személyiségi jogait sértené. Ezt a korlátozást azonban az orvosnak dokumentálnia kell, hogy törvényes képviselőm/közvetlen hozzátartozóm, vagy a betegjogi képviselő megítélhesse annak indokoltságát. (193. §)

Orvosi titoktartáshoz való jog (25. §)

Jogom van ahhoz, hogy az egészségügyi ellátásomban részt vevő személyek az ellátás során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adataimat bizalmasan kezeljék. Jogom van arról nyilatkozni, hogy a betegségemről, annak várható kimeneteléről kinek adható felvilágosítás, és kinek nem. Jogom van ahhoz, hogy vizsgálatomra és kezelésemre olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt csak a legszükségesebb betegellátó személyzet láthassa, hallhassa.

Mik a kötelezettségeim?

Köteles vagyok tiszteletben tartani az egészségügyi intézmény házirendjét. Köteles vagyok az ellátásomban közreműködő egészségügyi dolgozókkal együttműködni. Így például: tájékoztatni őket mindarról, ami szükséges a kórisme (diagnózis) megállapításához, a megfelelő kezelési tervelkészítéséhez (korábbi betegségekről, gyógykezelésekről, gyógyszerszedésről stb.)
Feltétlenül tájékoztatnom kell őket esetleges fertőző betegségeimről is.
Hozzátartozóimmal együtt köteles vagyok más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait tiszteletben tartani.

Elhagyhatom-e a kórházat, ha nem kívánok tovább ott maradni?

A pszichiátriai kezeltek két fő csoportba oszthatók: azokra, akik önkéntesen pszichiátriai kezelésen vesznek részt, és azokra, akik sürgősségi vagy kötelező gyógykezelés alatt állnak. (199-200. §). Ha önkéntes gyógykezelés alatt állok, kérelmemre az egészségügyi intézményt elhagyhatom.

Önkéntes pszichiátriai kezelés alatt állok? (197-198. §)

Önkéntes pszichiátriai kezelt vagyok, ha egyetértettem azzal, hogy a pszichiátriai intézménybe jöjjek, s felvételem előtt a kezelésbe írásban beleegyeztem. Ha önkéntes beteg vagyok, jogom van bármikorelhagyni a kórházat.
Csak abban az esetben tilthatják meg eltávozásomat, ha a pszichiáterem szerint a gyógykezelésem során veszélyeztető magatartást tanúsítottam, s ezért szerinte szükséges az intézeti gyógykezelésem. Ebben azesetben 3 napon belül a bíróság fog dönteni arról, hogy vajon ténylegesen igaza van-e a pszichiáteremnek. Ha a bíróság úgy dönt, hogy szükséges a gyógykezelésem, akkor kötelezőgyógykezelés alatt álló beteggé minősülök.

Mi alapján kerülhet valaki „sürgősségi gyógykezelés” alá? (199. §)

Ez általában úgy történik, hogy viselkedésem miatt valaki orvost hív hozzám, s ez az orvos úgy véli, hogy pszichés állapotom vagy szenvedélybetegségem következtében közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsítok, s ez csak az azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el. Ilyenkor ez az orvos intézkedik az intézetbe való szállításomról. Általában ez mentővel történik, és ha szükségesnek látja, rendőri segítséget is igénybe vehet.
Az egészségügyi intézménybe kerülésem után a bíróság 72 órán belül határoz arról, hogy indokolt volt-e a beszállítás, s el kell-e rendelni a kötelező intézeti gyógykezelést. Ha igen, akkor sürgősségi gyógykezeltből kötelező gyógykezeltté válok.

Hogy minősíthetnek még kötelező gyógykezeltté? (200. §)

Előfordulhat, hogy a bíróság már a pszichiátriai intézetbe kerülésem előtt elrendeli a kötelező intézeti gyógykezelésemet. Ezt akkor teheti meg, ha pszichiátriai megbetegedésem vagy szenvedélybetegségem miatt veszélyeztető magatartást tanúsítok, de sürgősségi gyógykezelésem nem indokolt.

Mit jelent a „veszélyeztető magatartás”? (188. § b) bek.)

A veszélyeztető magatartás az, ha a beteg – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelenthet, de a megbetegedés jellegére tekintettel a sürgős intézeti gyógykezelésbe vétel nem indokolt.

Mit jelent a „közvetlen veszélyeztető magatartás”? (188. § c) bek.)

A közvetlen veszélyeztető magatartás az, ha a beteg – pszichés állapotának hirtelen fellépő zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent.

Hogyan kerülhetek ki a pszichiátriai intézetből, ha kötelező gyógykezelés alatt állok?

Erre csak akkor kerülhet sor, ha az orvos vagy a bíróság úgy látja, hogy intézeti gyógykezelésem a továbbiakban nem indokolt.

Mi a bíróság szerepe, mi az a bírói meghallgatás?

A bíróság azért van, hogy független fórumként elbírálja, szükséges-e az intézeti gyógykezelésem. Ahhoz, hogy a bíróság körültekintően dönthessen, alaposan ismernie kell az ügyemet. Ezért ezzel kapcsolatosan meghallgatja a kezelőorvosomat, a pszichiáter szakértőt, s engem is, s csak ezután dönt. A meghallgatást általában a pszichiátriai intézményben tartják, pl. egy orvosi szobában. Rajtam és a bírón kívül ott lesz még a jegyzőkönyvvezető, aki a meghallgatás során jegyzetel, majd leírja a határozatot. Ott lesz az intézet képviselője, aki lehet a kezelőorvosom is. És természetesen ott lesz a képviselőm, gondnokom, meghatalmazott képviselőm vagy ügygondnokom.

Szükségem lesz-e a meghallgatás során valakire, aki képviseli az érdekeimet?

Igen, képviselhet a törvényes képviselőm (ha van ilyen) vagy a gondnokom. Ha ilyen nincs, akkor meghatalmazhatok egy ügyvédet vagy a betegjogi képviselőt. Ha egyiket sem kívánom meghatalmazni, akkor a bíróság a képviseletemre ügygondnokot rendel ki.

Mi történik majd a meghallgatáson?

A meghallgatáson általában először engem kérdez a bíró. Leírja nevemet, adataimat, megkérdezi hogy érzem magam, s egyetértek-e a gyógykezelésemmel. Ezek után orvosomat kérdezi meg, majd a független szakértő véleményét ismerteti (ha jelen van a szakértő, akkor természetesen személyesen számol be). Végül a képviselőmet kérdezi meg, szerinte mi szolgálja jobban az érdekeimet. Ezután a bíróság határozatot hoz (ez idő alatt ki kell menni a helyiségből), amit utána előttünk ismertet. A legvégén megkérdez engem és a képviselőmet, kívánunk-e a határozat ellen fellebbezni.

Hogy dönthet a bíróság, ha önkéntes gyógykezelt vagyok?

Az önkéntes betegeknek két csoportja van. Az elsőbe a cselekvőképes betegek, a második csoportba pedig a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen betegek tartoznak. A második csoportbatartozó betegeknek általában van gondnokuk.
Azért fontos ezt tudnom, mert ha cselekvőképes beteg vagyok, akkor kérnem kell, ha azt akarom, hogy a bíróság az intézeti gyógykezeltségem indokoltságát megvizsgálja.
Kérelmemről orvosom haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság pedig a kérelem odaérkezésétől számított 72 órán belül megvizsgálja, hogy az önkéntes gyógykezelés feltételei fennállnak-e. Ha a gyógykezelés nem indokolt, elrendeli elbocsátásomat. De határozhat úgy is a bíróság, hogy szükséges a kötelező intézeti gyógykezelésem.

Hogy dönthet a bíróság, ha sürgősséggel (mentővel) hoztak be az intézetbe, akaratom ellenére?

Felvételemet követően az intézet vezetője 24 órán belül értesíti a bíróságot. A bíróság az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül dönt arról, hogy indokolt volt-e a beszállítás, és szükséges-e az intézeti gyógykezelésem. Ha igen, akkor elrendeli kötelező intézeti gyógykezelésem. Ha úgy látja, nem volt indokolt, akkor elrendeli az intézetből való elbocsátásomat.

A betegjogi képviselő szerepe

A betegjogi képviselő az a személy, akihez fordulhatok, ha valami sérelem ért, ő az, aki ellátja a betegek jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében. Segít a panaszok megfogalmazásában és kezdeményezheti is azok vizsgálatát. Minden kórházban hetente legalább egy alkalommal (meghatározott időben, ami ki van függesztve az intézményben) lehet felkeresni. Ha további kérdése van, vagy szeretné felvenni a kapcsolatot egy olyan független szervezettel, amely a pszichiátriai visszaélésekkel, sérelmekkel foglalkozik, keressen meg minket írásban vagy telefonon!

Fel

CCHR - A mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete

cchr a mentalis egeszsegugy nemzetkozi megfigyelo szervezete
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért (Citizens Commission on Human Rights, CCHR) 1969-ben azzal a céllal jött létre, hogy kivizsgálja és feltárja az emberi jogok ellen pszichiáterek által elkövetett visszaéléseket, és hogy megtisztítsa a mentális gyógyítás területét.
 
Több mint egy évszázadon át a pszichiátria alapelve az volt, hogy mivel sem a szellemi dolgokat, sem az elmét nem lehet fizikai eszközökkel megmérni, ezért azok nem is léteznek, igy nincs helyük a mentális egészségügyi kezelésben.
 
Gondolják át Hollywood egyik sztárjának, Frances Farmernek az esetét, aki az 1940-es években hat év alatt 18 filmben, 3 színielőadásban szerepelt a Broadway-n, valamint 30 jelentősebb rádióműsorban, mindezt 27 éves kora előtt. Ezután, több kudarcba fulladt párkapcsolat után, és az elhízás ellen szedett amfetaminoktól való függés miatt beutalták egy Washington állambeli pszichiátriai kórházba. Ott az ápolók megerőszakolták, pénzért odaadták egy közeli laktanya katonáinak, bezárták egy ketrecbe, valamint elektrosokkokat és inzulinsokkot adtak neki; ezen kívül jéghideg fürdőket rendeltek kezelésképpen, nagyon erős gyógyszereket adtak neki, valamint agysebészeti eljárást is végeztek rajta. Frances Farmer személyisége és karrierje tönkrement.
 
Sokakkal ellentétben Frances Farmer túlélte mindezt, és képes volt elmondani a tapasztaltakat: „Soha ne ringassák magukat abban a hitben, hogy a borzalomnak vége van, mert ma ugyanúgy létezik, mint a Bedlam borzasztó korszakában. És nekem muszáj elmondanom mindazokat a szörnyűségeket, amelyekre emlékszem, abban a reményben, hogy talán hatni tudok valamilyen, az emberiségért tevékenykedő erőre, és megmentik azokat a szerencsétlen teremtményeket, akik a mai napig is sötét szobákban vannak bebörtönözve a málladozó intézetek mélyén.”
 
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért ez az erő.
 
 
Powered by Phoca Download

Friss hírek

Thumbnail   Törölték az orvosi nyilvántartásból azt a fiatal pedofil pszichiátert, akit az Egyesült Királyságban egy rendőr kapott rajta, hogy szexuális ajánlatot tett egy kiskorú...
Elektrosokk: terápia vagy trauma?
2017. július 20. csütörtök
Thumbnail   Ernest Hemingway többszöri elektrosokk kezelés után olyan állapotba került, hogy főbe lőtte magát - nem látott más kiutat. Valószínűleg a legtöbben úgy gondolják, hogy az elektrosokkot brutális...
Jim Morrison halálának évfordulóján
2017. július 03. hétfő
Thumbnail   Július 3-án, halála évfordulóján Jim Morrisonra, a látomásos költőre emlékezünk, aki alig 28 évesen távozott közülünk. Amerikai szexszimbólum, lázadó, költő, énekes – Jim Morrison a Doors zenekar...
Thumbnail A jelenlegi pszichiátriai kezelések eredménytelenségére, a pszichiátriai megközelítések elavultságára, a gyógyszeripar túlzott befolyására hívja fel a figyelmet az ENSZ különleges referensének új...
Thumbnail   A fizikailag gyenge állapotú férfi több mint két hetet volt kénytelen a pszichiátrián tölteni akarata ellenére, noha a kórházi vizsgálat elmebetegséget nem mutatott ki. A kényszert csak tetézte a...
More inFriss hírek